Szerző: BUNDULA ISTVÁN
2021.06.02.
Magyar Narancs: 1994-ben és 1998-ban Demszky Gábor kampányfőnöke, majd tanácsadója, 1999-ben az SZDSZ kommunikációs igazgatója volt, részt vett az uniós csatlakozásról döntő népszavazás kampányában. Dolgozik most az ellenzéknek?
Bruck Gábor: Kampánycsapatnak nem vagyok tagja, de hetente beszélgetek Dobrev Klárával. Élete legnagyobb feladata előtt áll, és hátha tud valamit használni abból, amit mondok. Úgy olvassanak, hogy nem vagyok teljesen független elemző.
MN: A felmérések szerint kicsi a különbség a két nagy lista között, akár a Fideszt, akár az ellenzéket hozzák ki népszerűbbnek. Kezdjük az ellenzékkel. A magyar belpolitika még soha nem produkált az elmúlt években történtekhez hasonlót: egy jelentékeny, ám igen heterogén társadalmi csoport érdemi kooperációra kényszerített egymástól eredetileg távol álló politikai erőket.
Bruck Gábor: Az együttműködés mint megvalósuló cselekedet a létező legerősebb kampányüzenet. Egyúttal rámutat egy Orbánnak rémisztő aránytalanságra: a küzdelem egyik térfelén egyetlen ember áll, Orbán. A másik oldalon pedig mindenki más, a teljes politikai spektrum. A hat párt együtt teszi elképzelhetővé és hihetővé, hogy Orbán legyőzhető. De a történetnek van egy másik szála is. Már egy ideje színre lépett az az ellenzéki szavazó, akinek minden ideológiai, kulturális és ízlésbeli különbségét felülírja az a vágy, hogy Orbán bukjon. Persze, maradt még feladat, mert a normális szavazó gondolkodása nem túl konzisztens. Tudja, hogy csak együtt lehet győzni, de eközben nyavalyog, hogy Gyurcsánnyal, a Jobbikkal vagy az MSZP-vel minek. Sajátos úton vagyunk, két évvel ezelőtt a saját rendezvénytermembe nem engedtem be Vona Gábort. Ma beengedném Jakab Pétert. Ehhez nemcsak a Jobbiknak, de nekem is változnom kellett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.