MATOLCSY GYÖRGY MOST AZT MONDJA, AMIT KORÁBBAN VARGA MIHÁLY, ÉS FORDÍTVA

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2021.06.01.

Nem volt abban semmi újdonság, hogy a jegybank elnöke pár hete nyilvánosan beszólt a pénzügyminiszternek, ezúttal a 2022-re tervezett költségvetési deficitet nevezve túlzottnak. Az már meglepőbb volt, hogy ezúttal nem egy cikkben, hanem az MNB közleményében, illetve a mindeddig nagyon lojális Költségvetési Tanács állásfoglalásában is kifejezésre juttatta álláspontját. Az pedig kifejezetten meghökkentő volt, hogy olyasmiért, az élénkítésért kritizálta a Pénzügyminisztériumot, amit visszatérő módon, még néhány hónappal korábban is épp ő maga követelt a költségvetési politikától. Tegyük hozzá, ezúttal alapvetően a jegybank elnökének volt igaza, még ha elegánsabb is lett volna ezt némi önkritikával kiegészíteni. Igaz, az MNB bejelentését a monetáris politika szigorításának szándékáról – így a kamatemelés lehetőségéről – közvetve akár önkritikának is tekinthetjük.

Varga és Matolcsy megközelítése hagyományosan eltér egymástól. Az előbbi szárazabb, a kormánypárti politikusok közül talán leginkább technokrata szemléletmódjával szemben Matolcsyt mindig is a víziók jellemezték. Varga a növekedés mellett többnyire nagyobb figyelmet szentelt az egyensúlynak, bár a kormány tagjaként visszatérő módon, főleg az egyes évek végén, végül utat engedett a költekezésnek. Matolcsy viszont jellemzően a kereslet élénkítésének híve volt. A magyar kormányok hajlama a költségvetési költekezésre mindig is erős volt, azt jellemzően csak a kényszerek korlátozták. A Fidesz-kormány már rögtön megalakulása után, 2010-ben a hiány növelhetőségét kérte az EU-tól, s ennek megtagadása fontos szerepet játszott a főleg Matolcsyhoz köthető „unortodox” magyar gazdaságpolitika kialakításában. A GDP-arányosan 3 százalék alatti hiány elérését a túlzottdeficit-eljárás, illetve ennek következtében az EU-transzferektől való elesés veszélye kényszerítette ki...

ITT OLVASHATÓ