2021. június 26., szombat

KASSÁT TÉNYLEG SZOVJET GÉPEK BOMBÁZTÁK, DE A HADÜZENET ELSIETETT VOLT

INDEX
Szerző: CH. GÁLL ANDRÁS
2021.06.26.


Ma nyolcvan éve, 1941. június 26-án délben szovjet repülőgépek géppuskatüzet zúdítottak a Kőrösmezőről Budapestre tartó gyorsvonatra, majd mintegy fél órával később Kassát is bombázták. A légitámadásra válaszlépésként másnap Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak, s ezzel belépett a második világháborúba. Tényleg szovjet gépek támadtak-e Magyarországra, és szükségszerű volt-e csípőből visszalőni, azaz jóformán gondolkodás nélkül hadat üzenni annak a birodalomnak, amelynek nem voltak területi követelései hazánkkal szemben? A kerek évforduló alkalmából Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja adott exkluzív interjút az Indexnek.


Bebizonyosodott-e hitelt érdemlően, hogy valóban szovjet gépek voltak a Kőrösmezőről Budapestre tartó gyorsvonatot, majd Kassa városát bombázó, szovjet felségjelű repülők?

A Kőrösmezőről Budapest felé haladó gyorsvonatot 1941. június 26-án délben biztosan szovjet vadászgépek vették géppuskatűz alá Tiszaborkútnál. Ehhez semmi kétség nem fér. A támadók feladatukat túlteljesítő vagy az országhatárt nem pontosan érzékelő felderítők voltak, akik már korábban is berepültek magyar területre. A Rahó melletti falucska ugyanis mintegy 20 kilométerre feküdt a magyar–szovjet, s mintegy 30 kilométerre a magyar–román határtól. Románia ekkor már hadban állt a Szovjetunióval. Hasonló lehetett a helyzet Kassánál is, amely közvetlenül az akkori szlovák–magyar határ mentén terült el, s alig 30 kilométerre Eperjestől, ahol a németek jelentős katonai bázist építettek ki.

A KASSÁT UGYANCSAK JÚNIUS 26-ÁN, NÉHÁNY PERCCEL EGY ÓRA UTÁN TÁMADÓ HÁROM BOMBÁZÓGÉP, AMELYEK 29 DARAB 100 KILOGRAMMOS BOMBÁT DOBTAK LE, JELENTŐS ANYAGI KÁROKAT OKOZTAK, ÉS 32 EMBER ÉLETÉT OLTOTTÁK KI.

A gépeket pontosan nem tudták azonosítani, mert mire a meglepett magyar légvédelem felocsúdott, azok eltűntek a felhők között. A kassai légvédelmi parancsnokság ezért fél órával a bombázás után azt jelentette a vezérkarnak, hogy a támadást ismeretlen gépek hajtották végre. Ugyanakkor hozzátették: a bombarepeszeken cirill betűs jelzések láthatók. A vezérkar hírnaplójában e bejegyzés után a következő – dátum és forrásmegjelölés nélküli – kiegészítés olvasható: „Utólag beérkezett jelentés szerint a támadó gépek sárgára festett orosz gépek voltak.” Bár a szovjet vezetés másnap ezt határozottan cáfolta, és minden más körülmény is amellett szólt, hogy Moszkvának egyáltalán nem állt érdekében Magyarország provokálása, és ezáltal az ellene fordult országok számának a növelése, Horthy hitelt adott a magyar katonai vezetők álláspontjának: a támadást szovjet gépek hajtották végre, amire csak egyetlen válasz adható: a hadba lépés. Werth Henrik vezérkari főnök és Bartha Károly honvédelmi miniszter tanácsára a kormányzó ezt már 26-án délután parancsba adta...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.