Szerző: Rezeda
2021.06.25.
Van, ahol egy életre megtanulták, így a vezetők sem ábrándoznak élettérről – Lebensraum –, mint ez a miénk, és nem kokettálnak náci szavazókkal csak azért, hogy a hatalmukat megőrizzék. Németország nem ez a hely, és azt sem nézik jó szemmel, ha máshonnan zúdulnak rájuk barbár hordák, következésképp letartóztattak Münchenben pár visszamaradt tudatú honfitársat, ami ellen Deutsch elvtárs kikelt és tiltakozott. Megállapítottam már pár napja, hogy a valahai nemzeti csődörnek be nem áll a szája, mindig mondja a magáét, hogy létezését valahogyan bizonyítsa.
És bár ne tenné. Mert abból mindig bukta van, ha az értelem fényénél vizsgáljuk meg a textust. Ilyesmire Deutsch elvtárs nem számít, csak okádik valamit, és már indul is, mintha csak megmosta volna a haját a reklámban. De a szavai, akárha légypiszok, itt maradnak, most például az, hogy a német rendőrök jobban tették volna, ha a migránsokkal keménykednek, nem ezekkel a kenyérre kenhető magyar nácikkal, akik a légynek sem ártanak. No most, a két dolog, mármint a migránsokkal és a magyar nácikkal való bánásmód összevetése hogyan jön ide, az nem tudható.
Az viszont igen, hogy Deutsch elvtárs újólag bizonyította, gondolatai szart sem érnek, vagy tán épp egészen azt. Ha olybá vennénk, hogy a valahai csődör tényező a szellemi életben, akkor elvárható volna, hogy legalábbis szégyenkezzék kicsit egészen primitív honfitársai miatt, ehelyett azonban eggyé válik velük mintegy, mint a Szellemirtókban a kisded feküdve rugdalózva, ahogyan készült beléköltözni a gonosz, hogy új testet ölthessen. A kinyilatkoztatásból kiderült, hogy Deutsch elvtárs és a bájos, decens magyar náci szurkolók egyívásúak, egylényegűek mintegy, ami lehangoló...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.