JALTA VAGY MÁLTA?

NÉPSZAVA
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2021.06.12.

Ezzel a címmel írt a napokban rövid, ám annál érdekesebb blogbejegyzést Andrej Piontkovszkij, az évek óta amerikai emigrációban élő kiváló politikai elemző, Putyin rendszerének engesztelhetetlen kritikusa. Szerinte a június 16-i genfi orosz-amerikai csúcstalálkozó központi témája Ukrajna lesz. Mégpedig abban a szélesebb összefüggésben, hogy sikerül-e az orosz elnöknek elfogadtatnia partnerével régi vágyát, egy olyan új „jaltai egyezményt”, amely az egykori szovjet belső periféria tekintetében (a balti államok kivételével) tudomásul veszi Oroszország különleges előjogait.

Moszkva már a kilencvenes évek elején kinyilvánította a FÁK-térséggel kapcsolatos igényeit, amikor is ezt a területet életfontosságú érdekövezetévé nyilvánította. Az „orosz Monroe-elv” meghirdetése azonban hosszú időn át beleütközött Moszkva akkor még korlátozott képességeibe, vagyis nem volt több retorikai fordulatnál. Putyin második elnökségének végére azonban ez az ambíció kezdett gyakorlati formát ölteni, ami a 2013-2014-es ukrajnai válság idején teljesedett ki. Mindazonáltal Moszkvának máig nem sikerült elérnie, hogy a „kollektív Nyugat”, élén az Egyesült Államokkal, nyilvánosan elfogadja a FÁK-térségre vonatkozó igényeit. És ezen a helyzeten aligha fog változtatni a közelgő genfi csúcstalálkozó.
De az sem tűnik valószínűnek, hogy „új Máltára” kerülne sor, és Putyin – hasonlóan ahhoz, ahogy Gorbacsov 1989 decemberében Máltán tette –, miként Piontkovszkij fogalmaz: „tiszteletet érdemlő módon kapitulálna”. Igaz ugyan, hogy az orosz elit egy része már jó ideje új kiegyezést remél a Nyugattal, még azon az áron is, hogy az komoly engedményekkel járna, ám ennek egyelőre nagyon kicsi az esélye. Már csak azért is, mert Putyin rendszerének súlyosbodó problémáit igyekszik külső konfliktusok révén elfedni, és erről az eszközéről nem akar lemondani. Vagyis a Piontkovszkij által remélt „új Málta” aligha következik be. A putyini Oroszország még távolról sem érzi magát olyan gyengének és kiszolgáltatottnak, hogy elfogadja a Nyugat feltételeit, és az Egyesült Államok által kialakított világrend szabályaihoz igazodjék...

ITT OLVASHATÓ