AZ OLIMPIA, AMELY MÁR NEM TŰNIK OLYAN JÓ ÖTLETNEK

G7.HU
Szerző: FORMAN BALÁZS
2021.06.12.

Tokió olimpiát rendez, 1964 után ismét otthont ad a világ legjobb sportolói versengésének. Az első olimpia óta azonban nagyot változott a világ Japánban és Tokióban is. 1964-ben Tokió mint a második világháborúban vesztes ország akarta megmutatni a világnak az erejét, a szépségét és a felzárkózó Japánt.

A felzárkózás bemutatása, a fejlett országok elitklubjába való bekerülés szándéka egy olimpia megrendezése kapcsán nem csak Tokióban volt tetten érthető. Ebbe a koncepcióba illeszkedett bele Helsinki (1952), Róma (1960), Mexikó (1968), München (1972), Moszkva (1980), Szöul (1988), Barcelona (1992), részben Athén (2004), Peking (2008), Rio de Janeiro (2016). Japán gazdasági tervei a 60-as években évi 10 százalékos gazdasági növekedési ütemet irányoztak elő. Ezt teljesítették, és ennek eredményeként azt is, hogy az egy főre jutó gazdasági kibocsátás legalább megkétszereződjön 1970-re. Ekkorra Japán a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát.

Olimpiát rendezni ilyen háttérrel, ilyen körülmények között szinte magától értetődőnek tűnt. Nemcsak az olimpián résztvevő sportolók, hanem a rendező ország és város lakói is úgy érezhették, hogy a sikeresen megrendezett olimpia pozitív hatással volt az életükre.

1964-ben eufória volt az olimpián. Most ez nem várható, pedig pozitív remények voltak most is. Abe Sinzó japán miniszterelnök nyilatkozta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2013-as döntését kommentálva, hogy jobban örült az olimpiai rendezési jog elnyerésének, mint a saját választási győzelmének...

ITT OLVASHATÓ