Szerző: SZIJÁRTÓ IMRE
2021.06.22.
Az elmúlt napok politikai eseményeiben nem volt semmi kiszámíthatatlan. Miután a Fidesz felborította az első dominót, minden a szokásos forgatókönyv szerint zajlott, mintha csak egy jól olajozott gépezet bejáratott fogaskerekei kapaszkodtak volna sokadszorra egymásba. A magyar törvényhozás ismét rátámadt egy kiszolgáltatott közösségre, ismét bizonyítva, hogy messze van még a feneke annak az erkölcsi pöcegödörnek, amiben áldott hazánk egy jó ideje pancsikol.
Pest és Buda haladó szellemű népe ismét félrenyelte a reggeli cappuccinóját, és sokadszorra csodálkozott rá némi öngyarmatosító sovinizmussal arra, hogy Euhópában (sic) bizony ilyet is lehet csinálni. A civilek ismét tiltakoztak, ismét skandáltuk a Kossuth téren, hogy „nem hagyjuk”, mint tettük annyiszor az elmúlt tíz évben. Persze aztán valahogy mindig úgy alakult, hogy mégis hagytuk, és ezt lelkiismeretünkön és TGM jeremiádjain kívül senki nem vetette a szemünkre.
Előreláthatólag most ez csak annyiban lesz másképp, hogy TGM jelenleg sajnos szünetelteti a hétköznapi politikai események kommentálását.
Ismét megváltoztattuk profilképeink kereteit, most épp szivárványosra, és rengeteg lájkot osztottunk szét digitális véleménybuborékunk tagjai között, akik egytől egyig szintén így tettek. A magyar LMBT közösség helyzete vélhetően téma lesz Brüsszelben. Guy Verhofstadt talán ismét szenvedélyes beszédben fog síkra szállni az „európai értékek” védelmében, és egy zöld párti EP-képviselő talán egy szivárványszínű zászlóval a kezében fog sajtótájékoztatót tartani a brüsszeli magyar nagykövetség előtt.
Az EU vezetői és nagyobb tagállamai részéről bizonyára lesz egy-két hivatalos ejnye-bejnye, de semmi olyan nem várható, ami megakasztaná a „pénz be, Audi ki” körforgás olajozott működését.
Talán még arra is futja , hogy egy-két nagyobb nemzetközi celebritás szolidaritást vállal a magyarországi LMBT fiatalokkal, mint anno Gandalf az SZFE-vel. A tiltakozási hullám lecsengése után persze beáll a kiindulópontnál represszívebb új status quo, amikor is valaki az úgynevezett „rendszerkritikus baloldalon” megírja majd, hogy az a baj az ellenzékkel, hogy a középoszálynak kedves kulturális gumicsontokra harap, miközben a melósok le vannak tojva. Talán igaza is lesz. Még az is lehet, hogy én fogom ezt leírni két hét múlva.
Ha nagy szerencsénk van, az Európai Bíróság pár év múlva elkaszálja a törvényt, ami viszont nem fogja tudni helyre hozni a magyar társadalomnak okozott maradandó károkat. Egy öntudatos polgár nyilván cinikus eszmefuttatásom ellenvetéseként felvethetné, hogy akkor szerintem mit kellett volna csinálni, valamint hogy mennyiben lenne más a helyzet, ha az LMBT közösséget dehumanizáló, törvénynek álcázott aberráció megszavazásának napján a „szeretet és az elfogadás” melletti békés és felemelő kiállás helyett az LMBT közösséggel szolidáris pesti nép égő barikádokat emelt volna? És valóban.
Ha az LMBT közösséget dehumanizáló törvénynek álcázott aberráció megszavazásának napján égett volna a város, akkor annyi lenne más csupán, hogy égett volna a város. Akkor hogy lesz ez most másképp?
Talán még arra is futja , hogy egy-két nagyobb nemzetközi celebritás szolidaritást vállal a magyarországi LMBT fiatalokkal, mint anno Gandalf az SZFE-vel. A tiltakozási hullám lecsengése után persze beáll a kiindulópontnál represszívebb új status quo, amikor is valaki az úgynevezett „rendszerkritikus baloldalon” megírja majd, hogy az a baj az ellenzékkel, hogy a középoszálynak kedves kulturális gumicsontokra harap, miközben a melósok le vannak tojva. Talán igaza is lesz. Még az is lehet, hogy én fogom ezt leírni két hét múlva.
Ha nagy szerencsénk van, az Európai Bíróság pár év múlva elkaszálja a törvényt, ami viszont nem fogja tudni helyre hozni a magyar társadalomnak okozott maradandó károkat. Egy öntudatos polgár nyilván cinikus eszmefuttatásom ellenvetéseként felvethetné, hogy akkor szerintem mit kellett volna csinálni, valamint hogy mennyiben lenne más a helyzet, ha az LMBT közösséget dehumanizáló, törvénynek álcázott aberráció megszavazásának napján a „szeretet és az elfogadás” melletti békés és felemelő kiállás helyett az LMBT közösséggel szolidáris pesti nép égő barikádokat emelt volna? És valóban.
Ha az LMBT közösséget dehumanizáló törvénynek álcázott aberráció megszavazásának napján égett volna a város, akkor annyi lenne más csupán, hogy égett volna a város. Akkor hogy lesz ez most másképp?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.