ZÖLD KORMÁNYZÁS BERLINBEN? ERRE SZÁMÍTSON EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG

MÉRCE
Szerző: JÁVOR BENEDEK
2021.05.03.

Valóban feladták radikális vízióikat a Zöldek? Mit képviselnek gazdaságpolitikában és az európai integráció terén? Mit várhatna Európa és Orbán Viktor egy berlini zöld kormánytól? Jávor Benedek a kormányzásra készülő német Zöldekről szóló elemzésének első részében a Grüne sikereinek nemzetközi környezetét járta körül, és szó volt Annalena Baerbockról kancellárjelöltről is. Ebben a részben a Zöldek vezetését gyakran érő kritikákat vizsgáljuk meg, valamint azt, hogy mit jelentene egy zöld kancellárság Európának és Magyarországnak?
Ezek a zöldek már nem azok a Zöldek?

A sok évtizedes „fundi-realo” vitát a Zöldeken belül mára jórészt történelemnek tekintik. És ugyan se szeri, se száma azoknak a cikkeknek, amelyek arról szólnak, hogy ezek már nem a régi zöldek, elszakadtak a gyökereiktől és feladták a radikalizmust, a kép ennél sokkal összetettebb. Tény, hogy a főáramú politikai álláspontok és a Zöldek közti távolság az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek azonban legalább annyira a politikai centrum elmozdulása az oka, mint a Zöldek radikalizmusának enyhülése. Számos egykor radikálisnak tartott követelés, amit az ökopárt évtizedek óta hangoztat, és amely korábban heves ellenállásba ütközött a nagy politikai pártok részéről, mára a német politika sarokpontjává vált. Az egykor szélsőségesnek tartott zöld követelést az atomenergia kivezetéséről mára majdnem teljes konszenzus övezi, a végleges döntést a német atomerőművek bezárásról történetesen Angela Merkel CDU/CSU kormánya hozta meg 2011-ben.

Jelzésértékű, hogy az eredetileg a vörös-zöld koalíció által még 2002-ben elfogadott, erről szóló jogszabályt a CDU és személyesen Angela Merkel hevesen ellenezte, hogy aztán kevesebb mint 10 év múlva ő maga kezdje meg a végrehajtását. A Zöldek célkitűzése egy európai szintű, 2030-ig végigvitt 60 százalékos kibocsátáscsökkentésről még 2-3 évvel ezelőtt is irreális, gazdaságilag kivihetetlen abszurdnak számított. A Tiszta energia csomag 2016-2019 közötti európai parlamenti vitája során az Európai Tanács által korábban elfogadott, 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél érinthetetlen szent tehén volt, és általában tizedszázalékokon folyt a késhegyre menő vita. Hogy aztán a 2019-es EP-választáson elért zöld sikerek nyomán az Európai Bizottság váratlanul az év végén 55 százalékos 2030-as emissziós célt javasoljon az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) keretében. A vonatkozó jogszabályt épp néhány hete hagyták véglegesen jóvá a társjogalkotók...

ITT OLVASHATÓ