Szerző: FORGÁCS IVÁN
2021.05.24.
Felelős polgárként igyekszünk tájékozódni, felnőtt módon bekapcsolódni a közéletbe, rácsatlakozni a képviseleti demokráciára, csak nem tudunk semmiről semmit. De tudhatunk-e bármit is?
Elég volt mindenből! Fel, fel a YouTube-ra! Nagyon jó, meg lehet nézni az 1971-es, legendás francia–magyar 0-2 összefoglalóját. Kattintás… De nem Bene Feri, Dunai Anti, Zámbó Sanyi parádéi jönnek, hanem a két szemüveges: Karácsony és Gyurcsány. Együtt, mindig együtt, feliratkísérettel: Karácsony Gyurcsány jelöltje, már 2004-ben is neki dolgozott, 12 százalékos volt a munkanélküliség, eltörölték a családtámogatásokat, megszüntették a 13. havi nyugdíjat (hm, nem Bajnai alatt? mindegy, ki emlékszik rá?). Majd jön az ellenzéki pártvezetők maszkos-banditás csoportképe: „Ne hagyjuk, hogy újra tönkretegyék Magyarországot!”
És nincs menekvés. Kattinthatsz Latinovits utolsó interjújára, Wagner-operára, jönnek ők ketten: „Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc embere. Ne hagyjuk, hogy…” Kész, nincs mese, ez lesz most napirenden. Embere, nem embere, van benne valami, hazudnak, ügyes húzás, aljas húzás, megosztanak, félnek tőlük…
A cél ezúttal átlátható és vulgáris, de hogy éppen mit helyez – többnyire a kormány – a közpolitika napirendjére, meglehetősen bonyolult kérdéskör. Hazánkban a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének Kormányzás és Közpolitikai Osztálya foglalkozik a témával. Csatlakoztak egy nemzetközi kutatási programhoz, amerikai módszertan alapján adatbázisokat építenek többek között politikai témák, törvények megjelenéséről – és médiavisszhangjukról.
„A napirendkutatás Frank Baumgartner és Brian Jones megszakított egyensúly elméletéből bontakozott ki – vázolja az alapokat Boda Zsolt, a projekt kutatója. Szerintük a kormány nem teljesen szabad a témák megválasztásában. Egyrészt lehetnek váratlan külső körülmények, mint például a mostani járvány. Másrészt egy polgári demokráciában a kormánynak reagálnia kell azokra a kérdésekre is, amelyeket egyes társadalmi csoportok tartanak fontosnak. Vagy épp a média veti fel. Komoly politikai reformokra pedig akkor kerül sor, ha egy ügy több szinten is napirenden van. Az sem ritka, hogy a kormány az ellenzék választási programjából is átvesz elemeket.”
A politológus szerint nem kérdés, hogy a hatalmon lévő erő tudja diktálni a napirendet, különösen a polarizált rendszerekben. Az Egyesült Államokban a republikánus és demokrata szekértábor két külön univerzum, általában eltérő preferenciákkal. Magyarországon is hasonló lett a helyzet az utóbbi tíz évben. A kettéosztottság következtében a kormány könnyen érvényesíti saját napirendjét. „Bár a közvélemény preferenciáit nem tudjuk egzaktan felmérni – magyarázza Boda Zsolt –, egyértelmű, hogy a magyar társadalom hosszú ideje az egészségügy helyzetét tartja a legfontosabb kérdésnek. Ennek ellenére a kormány csak a járvány kényszere alatt szánta rá magát komoly intézkedésekre. Ugyanakkor a végrehajtó hatalom 2015 óta napirenden tartja a migrációs veszélyt, miközben annak fontosságát a társadalomban a 2016-os népszavazás megkérdőjelezte.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.