NEM CSAK SZFE-ÜGY: AZ AKADÉMIÁK EURÓPAI SZÖVETSÉGE A MAGYAR KORMÁNY INTÉZKEDÉSEIT KRITIZÁLJA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.05.10.

Az Akadémiák Európai Szövetsége az ENSZ illetékesét és az Európai Parlamentet is megkeresi a magyar kormány lépései miatt. A 65 akadémiát tömörítő szövetség követeli, hogy a művészet szabadságának megsértése ellen lépjenek fel jogi eszközökkel. A Berlin.de cikkében az SZFE kormányzati átvételét és az egyetemek autonómiájának felszámolását” hozzák példaként. Csernyánszky Judit lapszemléjében olvashatnak még arról, hol tart a Szputnyik V vakcina szlovákiai felhasználásának ügye, és arról is, hogy a magyar kormány szerint már sokszor állt ki az EU Hongkong mellett, nincs szükség újabb nyilatkozatra.

A szlovák egészségügyi minisztérium szóvivője elégedettséggel nyugtázta és megköszönte Magyarországnak, hogy tesztelte számukra a Szputnyik V vakcinát, s ennek köszönhetően újabb tárgyalást kezdeményeznek Oroszországgal az együttműködésről – adta hírül a Reuters. Zuzana Eliasova hozzátette vasárnapi tájékoztatóján, hogy a további teszteredményeket vár az orosz féltől, ezek május végén érkezhetnek. Ugyanakkor – írja a Reuters, a szóvivő nem közölte, milyen teszteket végzett a magyar kormány és azok hogy kezelik a szlovák gyógyszerügyi hatóság által korábban felvetett adathiány-problémát. A Szputnyik V európai uniós bevizsgálása még mindig tart. A tekintélyes Lancet orvosi szakújság februári elemzése szerint az orosz vakcinák hatékonysága magas, csaknem 92 százalékos. Az orosz gyártó, a Gamaleja Intézet 97,6 százalékos hatékonyságról számolt be, csaknem 4 millió beoltott adatai alapján. Emlékeztetnénk, hogy az orosz vakcina miatt kényszerült lemondani a szlovák kormányfő, Igor Matovic. Angela Merkel német kancellár korábban jelezte, amennyiben az EU egészségügyi szervezete engedélyezi az orosz vakcinát, Németország is vásárol belőle.

Brüsszelben az uniós külügyminiszterek felrakják a polcra azt a hétfőn elfogadni tervezett nyilatkozatot, amellyel a Hongkong demokráciájáért tüntetőket biztosították volna erkölcsi támogatásukról, miután a magyar kormány pár napja jelezte vétóját a tervezetettel kapcsolatban – írja az EUobserver. Egy magyar külügyi szóvivő a hírportálnak úgy nyilatkozott: már eddig is számos Hongkongot támogató nyilatkozat látott napvilágot, azaz napnál is világosabb, mi az EU álláspontja az ügyben, nincs szükség újabb deklarációra. A londoni G7-találkozón kritizálta az EU a durva kínai fellépést a demokráciapárti tüntetőkkel szemben. Erre Kína reagált is, a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti. „Sajnálatos módon Magyarország Kínát választja, ha szövetségesekről van szó, és nem az Európai Uniót” – vélekedett egy uniós diplomata.

A Spiegel ezzel kapcsolatban nem köntörfalaz; ugyan miért is kellene ezen csodálkozni – írják –, hisz a magyar kormány sorra befogad olyan kínai kezdeményezéseket, amelyekkel Peking tartósan megvetheti lábát Európában.

A Fudan Egyetem Magyarországra érkezése nemzetbiztonsági kockázatot jelent – idézte a Voice of America Karácsony Gergely főpolgármestert, aki elismeri, hogy magas színvonalú oktatás zajlik a sanghaji egyetem falai közt, de arra figyelmeztetett, az intézet elválaszthatatlan a Kínai Kommunista Párttól. Nem beszélve a magyar adófizetők pénzéről, amit beleöntenek ebbe a kínai tervbe. Volt Magyarországon magas színvonalon oktató egyetem, a CEU, de az nem volt jó a kormánynak – idézi fel a cikk. Krekó Péter, a Political Capital vezetője szerint a leendő egyetem kínai kémeknek is otthont adhat majd.

A város hivatalos portáljának, a Berlin.de-nek nyilatkozott a német Szépművészeti Akadémia elnöke arról, hogy aggályosnak tartja, amit Magyarországon tapasztal: Jeanine Meerapfel szerint korlátozzák a szólásszabadságot és a művészetek szabadságát is. Ezzel a nyilatkozattal egyidőben bejelentette azt is, hogy az Akadémiák Európai Szövetsége az ENSZ kulturális jelentéstevőjével együtt panaszt tesz, emellett online petíciót nyújt be az Európai Parlamentnek. A 65 akadémiát tömörítő szövetség követeli, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközökkel akadályozzák meg a további jogsértéseket és állítsák vissza a mindenkit megillető jogokat. A cikkben példaként említik az SZFE kormányzati átvételét és „az egyetemek autonómiájának felszámolását”.

A Neueschweizer Zeitung részletesen bemutatja azt az új magyar törvényt, amely a jövőbeni külföldi tulajdonszerzést egy adott cégben kormányzati engedélyhez köti, amelynek eredményeképpen a kormány dönti el, ki fektethet be és milyen arányban Magyarországon. A jogszabály érinti a médiaszektort épp úgy, mint az IT-szektort és sok egyebet, amennyiben a külföldi befektető meghaladja a 35 millió forintos vagy a cégben szerzett 10 százalékos részvényhatárt – figyelmeztet a cikk.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ