Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.05.18.
Magyarország engedett az EU nyomásának az ellentmondásos megítélésű egyetemi alapítványok uniós finanszírozási tervét illetően – írja a Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség. Arról a pénzről van szó, amit az EU a világjárvány miatti gazdasági visszaesés következményeinek a felszámolása érdekében folyósít a tagállamoknak, részben vissza nem térítendő támogatás, részben igen kedvező kamatozású hitel formájában. A keretösszeg mindösszesen 750 milliárd euró. Orbán Viktor kormánya a Magyarországnak járó 5800 milliárd forintból 1190 milliárdot „az egyetemek megújítása” címszó alatt igényelt volna Brüsszeltől. Tegnap közzétették az Európai Bizottság nyomására módosított tervet, amely ezt a tételt már nem tartalmazza. Budapest csupán 2510 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tart igényt – a hitelkeretre nem.
Magyarázatként a Bloomberg emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés a múlt hónapban jelentős mennyiségű állami vagyont juttatott olyan kvázi magánjellegű alapítványoknak, amelyek többsége állami egyetemek fenntartását veszi át. Ezen alapítványok irányító testületét a miniszterelnök szövetségesei ellenőrzik, megbízatásuk élethosszig is szólhat, és saját tisztségbeli utódaikat is megnevezhetik. Ellenzéki pártok a lépést a közpénzek felhasználásával való visszaélésnek minősítették, egy tucat európai parlamenti képviselő pedig felszólította az EU-t, hogy korrupciós aggályok miatt állítsa le a támogatást. A felzúdulás nyomán Gulyás Gergely kabinetminiszter közölte: a kormány zömében uniós források nélkül fogja finanszírozni az egyetemeket, részben azért, hogy csírájában elfojtsa a Brüsszellel való esetleges konfliktust.
Mint a hírügynökség írja, Magyarország az alapítványoknak eredetileg szánt uniós pénz töredékét a módosított terv értelmében is alapítványi célra fordíthatja, ugyanis 281 milliárd forintot irányozna elő úgymond a „magasan képzett, versenyképes munkaerő” megteremtésére, és ennek a pénznek egy részét az egyetemeknek szánják. A módosított magyar felhasználási terv legnagyobb tételét – a teljes összeg több mint egyharmadát – az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítanák. A második legnagyobb összegű célkitűzés pedig a fenntartható zöld mobilitás előmozdítása. De – teszi hozzá a Bloomberg – még ezt a módosított tervet is jóvá kell hagynia Brüsszelnek, mielőtt megkezdódhetne a pénz folyósítása.
Az EU mégis beavatkozhat a magyar és a lengyel kormányok sajtószabadságot korlátozó tevékenységébe
Hogyan védheti meg Európa a független médiát Magyarországon és Lengyelországban? Ez a címe annak a véleménycikknek, amely ma hajnalban került fel a Politico című amerikai portál európai kiadásának a weboldalára. Az írás két társszerzője Adam Bodnar lengyel ombudsman és John Morijn, aki Hollandia Emberi Jogi Intézetének a biztosa.
A szerzők kiemelik, hogy a sajtószabadság a szabad és tisztességes választások előfeltétele, és hogy az Európai Unió megfontolás tárgyává tette a fellépést a lengyel és a magyar kormány sajtószabadságot korlátozó magatartása ellen. Megállapítják, hogy ebben a két országban a kormányzó pártok agresszív módon rátették a kezüket az állami csatornákra, és felvásárolnak magánmédia-csatornákat. A vélemények sokszínűsége csaknem teljesen eltűnt, a kevés megmaradt független médiaintézmény jövője hajszálon függ. Varsó és Budapest elsajátította a kiadók és műsorszórók egyszerű, hatékony ellenőrzésének a receptjét: finanszírozd a barátaidat és hallgattasd el az ellenfeleidet.
Mindeközben az Európai Unió keveset segít. Volt ugyan néhány próbálkozása az elmúlt években – így a 2016-ban tett jogállamisági ajánlás lengyel vonatkozásban – de ezek sorra elhaltak.
A Politicóban megjelent véleménycikk kitér arra, hogy az Európai Bizottság új elgondolása 2022-re: a médiaszabadságról szóló törvény. A javasolt uniós jogi norma megerősítené az EU azon képességét, hogy szankcionálja az országokat, ha megsértik a médiaszabadságot. Valószínűtlen azonban, hogy bármire is mennének ezzel a tagállamok beleegyezését igénylő javaslattal, hiszen azt kérik, hogy „a pulyka szavazzon a karácsonyra”: a kezdeményezés egyértelműen Lengyelországot és Magyarországot célozná – írja Adam Bodnar és John Morijn.
A lengyel ombudsman és a holland emberi jogi szakértő azonban lát más lehetőséget is. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU alapító szerződései előírják a tagállamoknak: a helyi, az országos, illetve az európai parlamenti választások során biztosítaniuk kell, hogy azok szabadok és tisztességesek legyenek. Márpedig ez olyan norma, aminek nem lehet megfelelni független média nélkül. Ez a körülmény nem csupán lehetővé, hanem egyenesen kötelezővé teszi a brüsszeli Bizottság számára, hogy fellépjen, ha a médialehetőségek annyira beszűkültek, ami már lehetetlenné teszi a szavazók számára a tájékozottság birtokában történő választást.
Ursula von der Leyennek nem egy újabb magasztos, de halva született jogalkotási projekttel kellene foglalkoznia, hanem kötelezettségszegési eljárást kell indítania a független média védelmében annak biztosítására, hogy a magyarok és a lengyelek megőrizhessék a szabad és tisztességes választáshoz fűződő jogukat – írja Bodnar és Morijn. Szerintük ha ez nem történik meg rövidesen, akkor az Európai Parlamentnek kell sürgetnie a Bizottságot. Elvégre magának az Európai Parlamentnek a jövőbeli összetétele és legitimációja is a szabad és tisztességes választásoktól függ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.