Szerző: jotunder
2021.05.11.
Caveat: Nem gondolom, hogy az általam zsarnokinak és végtelenül korruptnak tartott Orbán-rezsimmel bármiről tisztességes vitát lehetne folytatni. Jonathan Haidt The Righteous Mind című könyvét olvasom (várhatóan több posztot is írok róla, ezerszer jobb dolog, mint az aktuálpolitikai marhaságokon való nyünnyögés), a poszt a vitáról magáról szól, nem a Fudan Hungary Egyetemről.
Tizenöt évet töltöttem doktoranduszként, vendégkutatóként, egyetemi tanárként nyugati egyetemeken. Több ismeretem van erről a világról, mint Gulyás Gergelynek. Akkor voltam diák, amikor a Tienamen-téri mészárlás után kínai diákok ezreit vették fel amerikai egyetemekre, évfolyamtársaim nagy része kínai volt. Ezeknek a gyerekeknek a szüleit még elvitték, volt közülük egy, aki idősebb volt a többieknél, és maga is volt táborban. És nem úttörőben. Mindannyian ott voltak a "téren" és mindannyian Chairman Mao-nak nevezték azt az embert, akinek a szobra a Fudan Egyetem előtt állt, és akiről, emlékeim szerint, kissé kritikusan fogalmaztak a Kommunizmus Fekete Könyve című munkában, amit nyilván kisebb revízióval lehet majd csak újra kiadni Magyarországon. Aki a mangót szereti, rossz ember nem lehet. És ha szobrot emelnek Moszkvában Felix Dzserdzsinszkijnek az orosz konzervatív filozófia legendás alakjának, akkor szinte csak az andorrai és burkina faso-i vörösterrorra fog koncentrálni a kiváló ideológiai munka magyar verziója.
El sem tudtam képzelni, hogy ezek közül a srácok közül bármelyik is visszamegy Csiang Cö-min, Hu Csin-tao vagy Hszi Csin-ping Kínájába. És visszamentek, elég sokan visszamentek. És nem, nem kell nekik kis piros könyvecskékből felolvasni. A nyáron majdnem minden héten, egy Kínában (a Fudannál is jobb helyen) végzett bizarrul okos hölggyel beszélgetettem dolgokról, ő a hanyatló Nyugatot választotta. Végtelenül ijesztőnek tartom a Kínai Kommunista Párt politikáját, az ujgur átnevelőtáborokat (amelyek természetesen nem léteznek a Mandarin című népszerű magyar állampárti hecclap szerint) vagy a hongkongi demokrácia eltiprását, a kínai kommunisták nyomulását, de nagyra tartom a kínai tudományt és a világon semmi bajom sincs a kínai emberekkel.
Erősen problematikusnak érzem a Fudan Hungary University projektet a közjó szempontjából. Morálisan elfogadhatatlannak érzem. Haidt alaptézise szerint előbb az intuíció jön, csak aztán a stratégiai érvelés. Az intuícióm azt mondja, hogy ez a projekt veszedelmes, immorális és még kártékony is lehet, de vajon mire alapul az intuícióm. Mi lenne, ha nem az az ócska rezsim akarná a kínaiakkal együtt felépíteni ezt az egyetemet, amelyik elrabolta az Akadémia intézeteit és elűzte a CEU-t? Mi lenne akkor, ha ez egy cseh projekt lenne? Vagy esetleg norvég? Mi lenne akkor, ha megengedhetném magamnak azt, hogy mérlegeljek, egyáltalan, lehetünk-e még képesek a mérlegelésre, ha másért nem, a mérlegelés kedvéért?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.