Szerző: CSEKE BALÁZS
2021.05.31.
Az LMP országgyűlési képviselője kérdésében egy tanulmányra hivatkozik, amely a Kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank kölcsönszerződéseit elemezte. Mintegy száz szerződés elemzéséből az derült ki, hogy a megállapodások kilencven százalékában szerepel egy úgynevezett stabilitási záradék. Ez a záradék azt jelenti, hogy ha a hitelt felvevő cég országa, avagy az azt felvevő állam munkaügyi, vagy környezetvédelmi politikájában jelentős változás állna be, a kínai fél ezt szerződésbontási oknak fogja venni, és azonnali visszafizetést követel.
„A válaszában kérem az utódpárt, Gyurcsány Ferenc, Soros György kifejezések mellett a kérdésre a nem vagy az igen szavakat is próbálja meg használni” – fogalmazott Ungár a levélben.
„Jelentős tudománydiplomáciai siker, hogy a Fudan elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést” – válaszolt Palkovics helyett Schanda Tamás. Az államtitkár szerint Magyarország regionális tudásközponttá válhat, a magyar és közép-európai diákok így Budapesten szerezhetnek diplomát a világ legjobbjai közé sorolt Fudan Egyetemen. A konkrét kérdésre a beruházás méltatása mellett ismét nem válaszolt Schanda, mindössze annyit írt, hogy a Fudan Egyetemmel kötött megállapodás fent van a kormány oldalán.
Egy nyolcoldalas stratégiai együttműködési megállapodás valóban megtalálható kormányzati oldalon, de ebben egy szó sincs a hitelkonstrukcióról, így az se derül ki belőle, hogy van-e stabilitási záradék, amelyre Ungár kíváncsi volt.
Április elején írta meg a Direkt36, hogy a magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.