A PUTYINI OROSZORSZÁGZSÁKUTCÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: ASZALÓS SÁNDOR
2021.05.14.

Ma már látjuk, hogy a szovjet típusú államszocialista berendezkedés, a szovjet birodalom fenntartásának válságjelei sokkal korábban jelentkeztek, mint ahogy Mihail Gorbacsov 1985 márciusában SZKP főtitkár lett.

Gorbacsov neve kapcsán az embernek két fogalom jut az eszébe: a peresztrojka (átalakítás), és a glasznoszty (nyilvánosság). Az előbbit az SZKP 1986. évi XXVII. kongresszusán hirdette meg. A pártfőtitkár olyan jelentős reformokat kívánt véghezvinni a bel- és a külpolitikában egyaránt, amelyek eredeti céljukat tekintve a szovjet birodalom megerősítését, fenntartását célozták, jó érzékkel ismerte fel a változások szükségességét, és próbálkozott is azok véghezvitelével. De egy megreformálhatatlan, minden szempontból válságban lévő birodalmat próbált alkalmatlan és az akkori szovjet valóságtól távol álló eszközökkel átalakítani. Az általa megindított reformok azonban a Szovjetunióban kontrollálhatatlanná váltak. A párt megbénította az ország gazdaságos működését. A magántőke megjelenése a gazdaságban ugyan elindított egyfajta modernizációs folyamatot, de egyben hiányokhoz és nélkülözéshez vezetett, a szabad véleménynyilvánítás pedig a nacionalizmus felerősödéséhez és a Szovjetunió tagköztársaságainak függetlenségi törekvéseihez vezetett. A Baltikum forrongott, de Ukrajna, a kaukázusi tagköztársaságok és Kazahsztán is a függetlenség útjára lépett. Gorbacsov bukása után, néhány hónappal később a Szovjetunió is felbomlott. A szovjet gazdaság teljesítménye az1970-es évek derekától – a hivatalos adatok szerint is – folyamatosan veszített növekedési üteméből. (1971–1975 között 5,7%; 1975–79 között 4,3%, az 1980-as évek első felére már csak 3,6%-os volt a növekedés).[1] Az 1976–1980, illetve 1981–1985 közötti X. és XI. ötévestervekben nem valósultak meg az ipari termelésre vonatkozó előzetes elvárások. A terveknek 67, illetve 77%-át sikerült csak teljesíteni. A mezőgazdaságban ez az arány még rosszabbul alakult: 56, valamint 42% volt.[2] Gorbacsov tehát – Henry Kissinger megfogalmazásával élve – „egy gazdasági és társadalmi hanyatlás állapotában lévő nukleáris szuperhatalom vezetését vette át”[3] Gorbacsov sokat hangoztatta az egyetemes emberi értékeket, amelyeket mindennél fontosabbnak tartott. „Az új gondolkodás magva az, hogy elismerjük az egyetemes emberi értékeknek és még pontosabban: az emberiség megmaradásának prioritását”.[4] Másodsorban nem volt elvakultan meggyőződve a szovjet rendszer felsőbbrendűségéről és kizárólagosságáról...

ITT OLVASHATÓ