Szerző: Azénpénzem
2021.05.21.
A jegybanki alapkamat tavaly nyár óta 0,6 százalék. A kamatcsökkentést (mint az a grafikonon is látszik, már az azt megelőzőt is) a pénzpiaci kamat maradéktalanul követte. A távolabbi lejáratokon egyébként már akkor sem volt annyira jó a helyzet, ezért szállt be a jegybank az állampapírok vételébe.
Az idő persze haladt, és a későbbiekben sem minden alakult egészen úgy, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerette volna. Ügyesen lavíroztak azonban. Tavaly szeptemberben erőteljesen gyengült a forint, és emelkedésnek indultak a pénzpiaci kamatok (Bubor). Már az akkori kamatmegtartó ülést követően lehetett sejteni, hogy ha durvulnak a piaci folyamatok, akkor lép az MNB. Lépett is, csak nem az alapkamattal avatkozott közbe. Az egyhetes tenderen a kamatlábat 0,6 százalék helyett 0,75 százalékon szabta meg. Vagyis tulajdonképpen úgy nem emelt kamatot, hogy valójában emelt.
Az idén tavasszal ismét gyengélkedni kezdett a forint, ráadásul feltámadt az aggodalom az árak emelkedése miatt is. Az MNB elnöke, Matolcsy György hűteni igyekezett a kedélyeket, amikor azt hangoztatta: bár átmeneti megugrások elképzelhetőek, az infláció elszabadulásától nem kell tartani. Az idén áprilisban – mint a KSH közzétette – a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
Mindez akár elegendő is lehetett volna ahhoz, hogy a pénzpiaci kamatok emelkedésnek induljanak. Valójában azonban ez akkor történt meg, amikor a Reuters hírügynökségnek az MNB alelnöke, Virág Barnabás azt mondta, hogy „már júniusban érdemes értékelni az alapkamat emelésének lehetőségét”. Erre a forint erősödni, a Bubor pedig emelkedni kezdett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.