A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERÉNEK ÉRETTSÉGI BOTRÁNYAI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.05.22.

Mielőtt elkezdődik, mindenkit izgalomba tart, miután véget ér, egy évre megint a feledés homályába vész, hogy a következő esztendőben főnix-madárként újra az érdeklődés középpontjába kerüljön. Hogy mi ez? Az érettségi. A diákoknak ugyanúgy nagy megméretés, mint a lebonyolítóknak, és sokszor kísérik botrányok is. A matúrák történetében számtalanszor előfordult a tétellopás, az, hogy kiszivárogtak feladatlapok, de összecserélt tesztek vagy épp értelmetlen példák nyomára is bukkanhatunk. Azonban a tavalyi és az idei érettségit – ami a pótérettségik miatt még nem is fejeződött be – nem az imént felsorolt „bűnös hibák”, hanem a koronavírus-járvány határozta meg. Az egymásnak ellentmondó kormányzati kommunikációnak, a késve meghozott döntéseknek köszönhetően, pedig volt egy kis „botrány-stichje” is, aminek a levét elsősorban maguk az érettségizők itták meg.

2020: utolsó pillanatig halogatott döntés, Maruzsára tolt felelősség

Ha – ahogy Lord Byronnak volt szokása – az elején kezdjük, akkor gondoljunk vissza először a tavalyi érettségire. A Covid19 járvány miatt hónapokra online tanulásra kötelezett matúrázni készülők érdekében először Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter emelt szót. Az Országgyűlés szocialista alelnöke 2020. április 5-én azt javasolta a kormánynak, ne a hagyományos módon bonyolítsák le az érettségit, a kormány mérlegelje szakmai és logisztikai szempontok alapján, hogy vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli legyen. Azt kérte, hogy az Orbán-kormány ismerje el érvényesnek a tanévet, valamint, hogy legyen az egyenértékű minden más korábbi, illetve későbbi, normál körülmények között lebonyolított érettségivel. A kormány pedig legkésőbb április 15-ig döntsön az érettségiről...

ITT OLVASHATÓ