A LEGGAZDAGABB MAGYAROK KÖZÉPOSZTÁLYBELI OLASZOKAT ÉS SPANYOLOKAT TUDTAK LEELŐZNI

G7.HU
Szerzők: KASNYIK MÁRTON, HAJDU MIKLÓS
2021.05.25.

Ha különböző fejlettségű országok egy olyan gazdasági blokkba kerülnek, ahol többé-kevésbé azonos játékszabályok vonatkoznak mindenkire, akkor alaphelyzetben azt várnánk, hogy hosszú távon egyre kisebb legyen a különbség közöttük. Ilyen konvergenciára van is történelmi példa, ez történt például a dél-európai országokkal és Írországgal az Európai Unióba való belépésük után: rengeteg tőke talált utat ezekbe az országokba, a bérek és az életszínvonal is évtizedes időtávon, tartósan emelkedett.

De a valóságban persze nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen nem csak közgazdaságtani törvényszerűségek mozgatják az egyes gazdaságok pályáját, és ha jobban megnézzük az egyes országokat, az is kiderül, hogy nem minden régió vagy jövedelmi réteg jár ugyanolyan jól vagy rosszul. Magyarországon például – minden sokat emlegetett béremelkedés dacára – a társadalom szegényebb háromnegyede egyáltalán nem zárkózott fel Európában az utóbbi tíz évben, írtuk legutóbb.

Érdemes megnézni szélesebben is, hogy az utóbbi tíz évben hogyan rendeződött át Európa alsó fele. Ha az Európai Uniót nem elkülönülő országok csoportjaként fogjuk fel, ahol egymással hasonlítgatjuk össze az egyes tagállamokat, hanem egy nagy társadalomnak, akkor új képet kapunk a kontinens belső rétegződéséről. Ehhez készítettünk egy adatbázist, aminek segítségével egymással összemérhetővé tettük az európai országok egy-egy jövedelmi szeletét, ennek módszeréről bővebben a cikk végén lehet olvasni...

ITT OLVASHATÓ