Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2021.05.28.
Ha tényleg így lenne, jó lenne! Az utóbbi években a nyáron megszavazott költségvetéseket nemcsak a változó konjunkturális körülmények írták felül, hanem – még inkább – az, hogy elfogadásuk után számos lényegbevágó kormányzati döntés született. Ez történt a tavalyi és az idei költségvetéssel is, és nagy valószínűséggel a 2022. évinek is ez lesz a sorsa.
A múlt évi költségvetés alól nemcsak a növekedési alapok mozdultak el a járványban értelemszerűen, hanem időközben a kormány költségvetési politikája is gyökeresen megváltozott. Rövid távú politikai érdekeiknek (a 2022-es választások megnyerése) inkább megfelelőnek tartották azt, ha élnek a brüsszeli engedménnyel: a maastrichti 3 százalékos GDP-arányos hiánykövetelmény alóli felmentéssel. Ennek jegyében a múlt év második felétől felpörgött pénzszórás következtében az eredetileg egyszázalékosra tervezett államháztartási deficit megnyolcszorozódott. A tavalyi hiány 40 százaléka decemberben termelődött ki, ami nem véletlen: a pénzesőben részesülő kedvezményezetti kör a kiutalt összegeket zömében idén tudja elkölteni, és így jobban megmarad 2022-ig az emlékezetében.
Az idei költségvetést – eszement módon – a járvány magyarországi megjelenésekor állították össze, amikor még csak szélsőséges találgatások voltak a pandémia gazdasági hatásáról, magyarán: semmit nem lehetett tudni. Elfogadása után a kormány számos olyan döntést hozott – beleszeretve a nagyobb mozgástér adta osztogathatóságba –, hogy a Pénzügyminisztérium tavaly év végén 6,5 százalékra emelte a 2021. évi hiánytervet a parlament által elfogadott 2,9 százalékról. Most tavasszal viszont, amikor a változások egy részét a kormány – kivételesen – a parlamentnek is bemutatta, már 7,5 százalékos ez évi deficitre kértek felhatalmazást. Ez azt jelenti, hogy a bevételeket meghaladó többletköltés idén 1500 milliárd forint helyett várhatóan 3900 milliárd forint lesz, ami nem kis különbség. Ki és miként tudott volna erre felkészülni? Senki. (S hogy a deficitet milyen tételek emelték meg, erről a kormányzati előterjesztésben csak a Költségvetési Tanács külön kérésére tettek be egy táblázatot. Ám ebből is csak néhány tétel azonosítható be, így Paks II. többletkiadása, béremelések, lakásépítések többlettámogatása, adó- és járulékbevételek kiesése; a hiánynövekmény fele teljes homályban maradt.)
Az előrehozott költségvetés-készítés – a hazai gyakorlatban – nem tudja beváltani a kiszámíthatóság, a felkészülhetőség ígérvényét, viszont nagyon kényelmes a kabinetnek és nagyon kényelmetlen az elemzőnek. És mindenki másnak, aki bármit is meg akar tudni arról, hogy például egyik évről a másikra miként alakulnak a költségvetés oktatási, egészségügyi, honvédelmi stb. kiadásai. A kormány ugyanis a költségvetés késő tavaszi, kora nyári tárgyalásával meg tudja úszni az év végi viharos költségvetési vitákat, ami választások előtti évben különösen jól jön. Mint most is. Másrészt nem kell bíbelődnie a költségvetési tervszámok bázisadatainak meghatározásával, viszonyítási alapul elégségesnek véli beírni az előző évi tervadatokat. Így állt elő tavaly az az elképesztő helyzet, hogy a 2021-re szóló költségvetés összeállításánál a kormány minden további nélkül, szemérmetlenül azokat a 2020. évi előirányzatokat használta az összegző táblázatokban bázisként, amelyeket még négyszázalékos növekedés feltételezése mellett határoztak meg. Ez azért volt súlyos hiba, mert akkor már tudott volt, hogy növekedés helyett visszaesés lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.