2021. április 28., szerda

PROTEKCIÓS GOLYÓSZÓRÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 
/ KÖNYVKRITIKA
Szerző: TÓDOR JÁNOS
2021.04.23.


Eörsi László: A külpesti srácok 1956. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2020, 433 oldal, 3950 Ft


Szándékosan nem nevezem az utcai mozgalmárokat srácoknak, mert többségük nem az volt, mi több, fiatal lányok és asszonyok is akadtak köztük. Még prostituáltak is. Az életrajzok szerint a 138 külpesti szabadságharcos alig negyede a 13-15 éves gyerekkatona, többségükben 30-40 éves férfiak voltak, idősebb nemzetőr alig. Közülük 17-et ítéltek halálra, 19-et életfogytig tartó fegyházra, 25-ükre 10-20 év közötti börtönbüntetés várt. A ribillió mindig az utcáról indult, aztán következett a közintézmények elfoglalása, a bizottságosdi, a pozícióharc, a gyűlölt rendszerbérencek, mindenekelőtt az ávósok felkutatása, rosszabb esetben embertelen és értelmetlen legyilkolása.

A népfelkelés nagyasszonya, Wittner Mária biztos megátkozna, ha valaha is olvasná ezt a recenziót. Nem is beszélve az 1956-os mítoszt is a maga hitbizományaként kisajátító Schmidt Máriáról, aki a hatvanadik évfordulón a hírhedt Dózsa László–Pruck Pál hasonmás-versenyben éppen ahhoz az Eörsi Lászlóhoz ment helybe a pofonért, akinek A külpesti srácok 1956 című könyvét ajánlom most a kedves olvasó figyelmébe.

Meglehet a szerző is megszakítja majd velem a kapcsolatot, ha megtudja, hogy az 56-os forradalom és szabadságharc pesti eseményeit és résztvevőit feldolgozó, 30 éves kutatómunkáját lezáró kitűnő monográfiájáról eléggé el nem ítélhető módon a Monty Python Repülő Cirkusza jutott az eszembe.

Ahogy jönnek, mennek, fegyvert zabrálnak a szabadságra kiéhezett pesti munkások, börtönviselt csibészek, diákok, aztán már nemzetőrként az átállt rendőrökkel és katonákkal járőröznek, az maga a szocreál Gyalog galopp.

A XX. századi magyar történelem legemlékezetesebb napjainak botcsinálta hősei, áldozatai és balekjai, akik sorsában, akár a tiszavirágéban, kódolva van a bukás. Tripoliszi, újpesti, mátyásföldi, peremkerületi vagányok és más lelkes önsorsrontók járják fáradhatatlanul a várost Eörsi könyvében. Ritkán esik szó róla, de sok aktív bűnözőt is találunk az 56-os külpesti fickók között. Bezsenyi Tamás kriminológus tesz említés Böcskei Balázzsal írt A szocializmus bűnbarlangjai című könyvükben, hogy az 1950-es évek elejének híres srenkesei (betörői), kasszafúrói közül többen is népfelkelővé avanzsáltak. Ők nem várták meg a ruszki tankokat, még időben télakoltak, hogy aztán Nyugat-Európában vagy Amerikában ott folytassák a szakmát, ahol itthon a forradalom idejére abbahagyták.

Szándékosan nem nevezem az utcai mozgalmárokat srácoknak, mert többségük nem az volt, mi több, fiatal lányok és asszonyok is akadtak köztük. Még prostituáltak is. Az életrajzok szerint a 138 külpesti szabadságharcos alig negyede a 13-15 éves gyerekkatona, többségükben 30-40 éves férfiak voltak, idősebb nemzetőr alig. Közülük 17-et ítéltek halálra, 19-et életfogytig tartó fegyházra, 25-ükre 10-20 év közötti börtönbüntetés várt...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.