PAKS 2 ÜGYE NEM SZÁMHÁBORÚ ÉS NEM BÚJÓCSKA, HANEM IGAZI TÁRSADALMI KÉRDÉS

MÉRCE
Szerző: EGRES DOROTTYA
2021.04.26.

Médiaviharként söpört végig a hír az atomenergia hazai diskurzusán 2014 januárjában, hogy a paksi atomerőmű két új blokkját a Roszatom fogja kivitelezni. Később az is kiderült, hogy az Orosz Föderáció 3000 milliárd forint értékű államközi hitelt bocsát rendelkezésre, mely a beruházás 80 százalékát hivatott fedezni.

A paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának ötlete már 2006-ban felmerült, amikor is az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc népszavazást ígért a kérdésről. A magyar atom vitája azonban 2014-ben lényegében alakult át, ugyanis a vita tárgya már nem egy energiatermelési mód volt vagy a paksi atomerőmű lehetséges jövőbeni kapacitásfenntartása, hanem az Oroszország közreműködésével épülő Paks 2 projekt.

A paksi atomerőmű bővítéséről több mint tíz éve folynak viták a Parlamentben, kerülnek megrendezésre szakértői fórumok, nyilvános kerekasztal-beszélgetések, online előadások és vitaestek. Bizonyos, az eseményeken résztvevő szakértőket rendszeresen kérdőjeleznek meg szakértői minőségükben. A nem fizikusi vagy energetikai mérnöki végzettséggel rendelkezőket könnyen támadás érheti, hogy tudásuk nem releváns vagy értékes eléggé ahhoz, hogy legitim módon felszólalhassanak, valamint részesei lehessenek a vitáknak. Akik azonban ezeket a kritikákat – sőt, vádakat – megfogalmazzák, elfeledkeznek arról, hogy a viták tárgya nem csak az atomenergia.

Ezek az események döntően nem a maghasadás és a láncreakció folyamatait hivatottak a nyilvánosság előtt bemutatni, hanem a pro és kontra érvek a nukleáris technológia alkalmazására, illetve a konkrétumokkal bíró beruházásra vonatkoznak.

És ez egy olyan beruházás, amely nemcsak Magyarország energiagazdálkodását határozza meg legalább egy fél évszázadra, hanem mindannyiunk életére is hatással van...

ITT OLVASHATÓ