Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.04.21.
A Bloomberg amerikai hírügynökség arról számol be, hogy Magyarországon, ahol még mindig a világon a legmagasabb a népességarányos COVID-elhalálozási ráta, az országos tiszti főorvos tegnapi közlése szerint a járvány eljutott a csúcspontra, és enyhe javulás kezdődött – a keddi 1645 új fertőzés csaknem két hónapja a legalacsonyabb értéket mutatta, a kórházban ápoltak száma egyharmaddal csökkent március végéhez képest, a lélegeztető gépen levők száma pedig március közepe óta most először süllyedt ezer alá.
A Bloomberg a legfrissebb napi adatsort kiegészíti azzal, hogy az április 19-ig tartó egyhetes időszak alatt Magyarország egymillió főre vetítve 171,2 halálesetet jegyzett fel. Ez a hírügynökség számításai szerint globálisan még mindig messze a legrosszabb adat, de a megelőző hétnapos periódushoz képest 6 százalékos csökkenést jelent. A Bloomberg arra is kitér, hogy Orbán Viktor miniszterelnök figyelmen kívül hagyja a szakértők – orvosok és epidemiológusok – tanácsát, miszerint a korlátozásokat csak lassan lenne szabad oldani. Az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatának a megnyitása után, ha már 3 és fél millióan megkapták az oltás első dózisát, nyithatnak a teraszok, majd pedig – a Magyar Hírlap című kormányközeli lap értesülése szerint – 4 millió beoltottnál meg akarják nyitni a szállodákat, mozikat, fürdőket, illetve a vendéglők belső tereit is, írja a Bloomberg.
Törvényt kellene alkotni európai szinten a médiaszabadságról
Folytassuk a médiaszabadság témájával. Tegnap kiemelt hír volt, hogy a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet legfrissebb jelentése ebben a vonatkozásban tovább rontotta Magyarország nemzetközi minősítését. Ezzel szorosan összefügg, hogy Thierry Breton francia EU-biztos, aki az unió belső piaci kérdéseiben illetékes, az EurActiv brüsszeli hírportál tudósítása szerint az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága előtt elmondott beszédében fölvetette: törvényt kellene alkotni európai szinten a médiaszabadságról.
Breton indoklásképpen a sajtószabadságot és médiapluralizmust érintő „aggasztó fejleményekről” beszélt Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Csehország vonatkozásában. A biztos saját személyes véleményeként hangoztatta, hogy a már meglévő jogi eszközök mellett szükség lenne egy európai médiaszabadság-törvényre is annak érdekében, hogy erősítsék az EU monitorozó és szankcionáló jogkörét a sajtószabadság korlátozása vagy megsértése esetén. A törvénynek – mondta – közös kereteket kell adnia a közmédia irányításához, a közszolgálat átpolitizálódásának a megakadályozásához, illetve a médiaszektoron belüli sokféleség ösztönzéséhez.
Németországban is romlott a médiaszabadság
A Riporterek Határok Nélkül említett jelentése egyébként nem csak a kelet-közép-európai térség országait marasztalta el, hanem például Németországot is leminősítette – az eddigi „jó” osztályzat helyett a „kielégítő” kategóriába sorolta át. Ez érthető módon jelentős visszhangot keltett a német sajtóban. A Die Welt című, nagy példányszámú konzervatív lap külön véleménycikket szentel a kérdésnek. A lap álláspontja szerint ez nem annak a jele, hogy Németország megindult volna a diktatúra felé vezető úton. A német lefokozás fő oka az újságírók elleni erőszak, ami egyebek közt a járványügyi intézkedések elleni demonstrációkon, illetve baloldali radikális megmozdulásokon fordult elő. Az új minősítéssel – írja a Die Welt – Németország azonos lépcsőfokra került Ausztráliával vagy éppen Franciaországgal, de – idézem – „természetesen nem olyan országokkal, mint Lengyelország vagy Magyarország, ahol az állam megpróbálja engedelmességre szorítani a médiát”.
A roma családok helyzetét tovább rontotta a járvány
Végezetül arról, hogy a Washington Post közli az AP amerikai hírügynökség fotókkal illusztrált bódvaszilasi keltezésű riportját arról, milyen nyomorúságos körülmények között próbálnak megküzdeni a szegény sorsú roma gyerekek a járvány miatt elrendelt digitális oktatás nehézségeivel.
A cikk ismerteti azokat a tavaly augusztusi felmérésből származó statisztikai adatokat, miszerint Magyarországon a roma családok csupán 41 százaléka rendelkezik vezetékes és mobil interneteléréssel egyaránt, míg 13 százalék semmilyen módon nem jut internetkapcsolathoz. Roma családok ezreit sújtja különösen súlyosan a járvány. A már egyébként is marginalizálódott élethelyzetű családokban, ha a lezárások miatt megszűnt a munkalehetőség, még mélyebbre süllyednek a nyomorban. Sokan eladják használati tárgyaikat, például a mobiltelefont. A riport megszólaltatja Víg Dávidot, az Amnesty International magyarországi igazgatóját, aki elmondja: az állam vajmi kevés segítséget nyújt azoknak, akik a munkahely elvesztése nyomán sem munkanélküli ellátásra, sem bértámogatásra nem tarthatnak igényt. Ebben a helyzetben várja a 12 éves bódvaszilasi Kovács Mihály családja, hogy újra nyissanak az iskolák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.