MIÉRT BÁNTJA A FÜLET AZ A SZÓ, HOGY OLTAKOZIK?

QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ

2021.04.18.

Hónapok óta izgalomban tartja a közvéleményt néhány „új” kifejezés, amit az országos tisztiorvos és néhány más szakember hozott be a köztudatba. Mintapéldája ennek az oltakozik ige. Egyesek szerint ezek a szavak „nem léteznek”, „nincsenek magyarul”, esetleg ezeket a dolgokat „nem így kell mondani”. Mindezekről a vélekedésekről semmit sem kívánok mondani, sokkal inkább az érdekel, hogy mi mondatja ezt az emberekkel. Szerintem nem a lélektani oldala érdekes, nem vagyunk egyformák, van aki felháborodik a szokatlan kifejezéseken, van aki csak furcsállja őket, és vannak akiket egyáltalán nem zavarnak. Ami engem foglalkoztat, az az, hogy a körülöttük habzó hullámok – azon túl, hogy esetleg a használóikkal kapcsolatos érzelmekből is táplálkoznak – mégiscsak valamiféle határok létezését jelzik. És nem is akármilyen határokról van szó, nem egyszerűen arról, hogy mi van „magyarul”, és mi nem. Hiszen mindezek a kifejezések, mint például az oltakozik, réges-régi magyar részekből állnak, és szabályosan vannak megalkotva (igeképzők igetövekhez járulnak, igekötők igék előtt állnak, stb.), tehát kétségtelenül „magyarul” vannak. Akkor mégis milyen határt súrolnak vagy akár lépnek át? Milyen titok rejlik itt? Ebben a részben épphogy a probléma megfogalmazásáig fogok eljutni.

A „létezik‑e” élmény

Ez az a sajátos érzés, amit bizonyára mindannyian átéltünk már, amikor olyan szavakat hallottunk (először, vagy hitünk szerint először), mint az oltakozik, vagy éppen az üzbégség (abban az értelemben, hogy ‘az üzbégek’), vagy a befoglal valamit. Sokan azonnali elutasítással reagálnak erre az élményre: „Nem létezik, helytelen, nincs magyarul.” Mások viszont elgondolkodnak rajta, és különböző kérdéseket fogalmaznak meg vele kapcsolatban. A legegyszerűbb az a kérdés, hogy „létezik ez a szó?” De ha ezen egy kicsit elgondolkodunk, akkor felismerjük, hogy a dolgot többféleképpen is meg lehet közelíteni: „Hallottam‑e már ezt a szót?” „Gyakran hallani‑e?” Vagy, mivel nyilvánvaló, hogy nem kizárólag olyan kifejezéseket értünk meg és produkálunk, amiket már sokszor hallottunk vagy használtunk, érthetjük úgy is, hogy „Általánosan használt szabálynak engedelmeskedik‑e a felépítése?”

...

ITT OLVASHATÓ