Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.04.07.
A vállalati nyereségadó minimális szintjét meghatározó globális megállapodást szeretne Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. A Reuters cikke szerint a kezdeményezést támogatja az Európai Bizottság is. Ezzel igyekeznek elejét venni hogy a vállalatok kisebb adó kedvéért más országba vigyék a cégek munkahelyeit és a termelésből származó profitot. A Washington Post arról közölt cikket, hogy Angela Merkel leköszönésével a szeptember 26-ikai Bundestag-választás évtizedek óta a legkiszámíthatatlanabbnak ígérkezik.
Az Európai Bizottság támogatja Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azon felhívását, hogy szülessen globális megállapodás a vállalati nyereségadó minimális szintjéről. Brüsszel szerint ezt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD keretein belül kellene megtárgyalni – jelenti a Reuters. A washingtoni pénzügyi tárca új irányítója hétfőn közölte: az Egyesült Államok a világ legnagyobb fejlett gazdaságait tömörítő G20 csoporttal közösen dolgozik azon, hogy vessenek véget a vállalati nyereségadó csökkentése terén immár három évtizede folyó versengésnek, és állapítsák meg ennek az adónemnek az egész világra érvényes, minimálisan kötelező szintjét.
A londoni székhelyű hírügynökség szerint az amerikai kormány ezt a minimumot 21 százalékban szeretné rögzíteni, azzal, hogy nem engedélyeznének kivételt, ha egy cég külföldön, olyan országban tesz szert jövedelemre, ahol ennél a globális minimumnál alacsonyabb a vállalati nyereségadó. Ezzel akarja Washington elejét venni annak, hogy a cégek a tengerentúlra telepítsék át az általuk fenntartott munkahelyeket és elért profitot.
Dan Ferrie, a brüsszeli végrehajtó testület e témában illetékes szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a 21 százalékra vonatkozó amerikai felvetést, csupán azt hangsúlyozta, hogy az OECD keretein belül kell kidolgozni a megoldást. A céldátum ez év július 21.
A vállalati nyereségadó minimumának globális kitűzése eredetileg csak a technológiai szektor egyes óriásvállalkozásai – a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple – vonatkozásában merült fel, mert abban a körben számos gigacég igyekszik adóparadicsomba menekülni, az adott országban számottevő tényleges fizikai jelenlét nélkül. Később az OECD-ben „második pillérként” foglalkozni kezdek a kötelező minimum mindenfajta vállalkozásra történő kiterjesztésének a gondolatával, abból a megfontolásból, hogy egyes országok ne tudjanak magukhoz csábítani cégeket az adó irreálisan alacsony szintjével.
A Reuters tudósítása megjegyzi: már Európán belül sem lesz könnyű megállapodásra jutni, mert a 27 tagú EU-ban a vállalati nyereségadó mértéke igen széles skálán szóródik: Magyarországon 9, Írországban 12 és fél, míg Portugáliában 31 és fél, Franciaországban pedig 32 százalék. Az EU korábban tett egy szerény kísérletet – még csak nem is az adó minimálszintjének a megállapítására, hanem annak az összehangolására, hogy pontosan, pénzügyi értelemben mi is képezi az alapját a vállalati nyerségadónak, de ez a próbálkozás is kudarcba fulladt 2011-ben, mert a tagországok féltékenyen őrzik – gazdasági modelljük kulcselemének tekintik – kizárólagos jogkörüket az adóztatás terén.
Mi vár Merkel utódjára?
Angela Merkel öröksége miként fogja próbára tenni utódját, legyen az bárki? – erről közli Ian Rogersnek, a Bloomberg elemzőjének az írását a Washington Post.
Amikor ez év szeptemberében Németország kancellárja 16 évi hatalomgyakorlás után leköszön, Németország európai vezető szerepe fog vizsgázni – írja Rogers. Nincs idő az elemzés összes fontos megállapításának az ismertetésére, csupán néhányat tudok kiragadni.
Először is azt, hogy Merkel a mértékleteséggel és globális szemléletével tette le névjegyét a világban, és ennek nyomán szerte a földgolyón nacionalista támadások céltáblája lett. A német belpolitikai színtéren ugyanakkor részben a koronavírus-járvány kezelésmódja miatt sok bírálatot kapott, és bár a keresztény uniópártok még mindig vezetik a népszerűségi listákat, jönnek fel a Zöldek, és a szeptember 26-ikai Bundestag-választás évtizedek óta a legkiszámíthatatlanabbnak ígérkezik. Így aztán egyáltalán nem biztos, hogy Merkel pártja hatalmon marad.
Akármilyen kormány alakul, annak az egyik fő feladata a COVID-járvány kezelésén túl az Európai Unión belüli irányadó szerep ellátása lesz. A Bloomberg elemzője szerint Emmanuel Macron francia köztársasági elnök igyekszik majd betölteni az EU vezetésében a Merkel által hagyott űrt. Az új kancellárnak azonban nem csak ezzel kell majd k megküzdenie, hanem az uniót érő olyan kihívásokkal is, mint amit például a demokratikus normák magyarországi és lengyelországi helyzete kapcsán zajló viták jelentenek, nem beszélve a déli tagállamok – különösen Olaszország – eladósodásának aggasztó mértékéről. Az utódkancellárnak a Brexit nyomán képesnek kell lennie arra is, hogy megerősítse az üzenetet, miszerint nem lehet megoldás az EU-ból való távozás.
Németország az Egyesült Államok legnagyobb és legjómódúbb európai szövetségese – folytatódik Ian Rogers elemzése. Ez a szövetségesi viszony sok bírálatban részesült Donald Trump elnöksége alatt – Joe Bidennek és Merkel utódjának lehetősége lesz orvosolni a hibákat. Az is fontos kérdés, hogy miután a korábbi években a németek által megkövetelt költségvetési fegyelem ütközött több uniós tagállam – így például Görögország – érdekeivel, most, a világjárvány gazdasági következményeinek a leküzdése érdekében mekkora adósságtömeget tekint majd elfogadhatónak Németország, amely a leköszönő kancellár szerint továbbra is köteles példát mutatni Európának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.