ÉHE A SZÓNAK, ÉHE A SZÉPNEK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.11.

Meztelen csigaként mászta meg lelkünket az elmúlt tíz év. A hatalmat tíz éve bitorlók ezalatt az idő alatt csendőrcsizmás lábbal tiportak el mindent, ami szép és emberi volt a világban. Mindent, ami európai. Azt hitték, széttörhetik a hitünket, megbéklyózhatják a lelkünket, ellophatják a szabadságunkat. Azt hitték, hogy ránk kényszeríthetik torz, lélektelen, embertelen és hit nélküli hitüket. De nem! Mert nekünk volt és van mentsvárunk! Sokszor menekültünk, menekülünk gyönyörű szavakból épített termeibe az elviselhetetlenné vált mindennapok elől, sokszor gyógyítottuk, gyógyítjuk lelkünket az ott folytonosan jelen levő szépséggel, emberséggel, európaisággal. Ez a vár a költészet vára volt. Ilyen várat mindenki építhet magának! Ledönthetetlen és megsemmisíthetetlen falai között költők laknak, és mindig beengedik a szépre, jóra szomjazót, de kívül tartják a gonoszt. Ezekben a termekben az örök emberi igazság honol, és aki ide betér, arról nem felejtkezhet el soha többet egyetlen pillanatra sem. Letéteményese lesz mindannak, amit szavakban ők hagytak ránk örökül.

Ezért ma, a költészet napján, hajtsunk fejet a költők előtt. Hajtsunk fejet előttük azokkal a szavaikkal, amelyek megmentenek és felemelnek akkor is, amikor úgy érezzük, el vagyunk veszve.

Legelőször is egyik legnagyobbjuk, József Attila előtt, akinek születésnapja a költészet ünnepévé vált. Ő úgy vélte, „A költő - ajkán csörömpöl a szó,/ de ő, (az adott világ/ varázsainak mérnöke),/ tudatos jövőbe lát /s megszerkeszti magában, mint ti/ majd kint, a harmóniát.” Ő az, aki egyetlen sorával – „A mindenséggel mérd magad!” – mindenkit elindít egy emberi világ felé vivő úton...

ITT OLVASHATÓ