DOBRA VERIK AZ ÁLLAM VAGYONÁT

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.04.27.

A rendszerváltást követő években az volt az általános nézet, hogy a nemzeti vagyon kezelésére nem az állam a legjobb gazda. Egy-két év alatt szinte mindent, ami pénzzé tehető volt privatizáltak, a vagyon nagyobbik része külföldi kézbe, kisebbik hányada hazai tulajdonosokhoz került. A következmény: az új külföldi gazdák egy részéről kiderült, hogy csak piacot akartak szerezni és csődbe vitték a cégeiket, a hazai „új tőkések” egy része pedig hozzá nem értésből tette tönkre újonnan szerzett vagyonát. Egymilliónál több ember veszítette el akkoriban a munkahelyét. Most, egy évvel a következő választások előtt egy újabb eladási-kiszervezési hullám keretében számolják fel a köz még maradék vagyonát.

Egy hete, kedd éjszaka nyújtotta be Semjén Zsolt azt a salátatörvényt, amelyet elfogadtak, s amelynek „levelei közé” rejtve több törvénytervezetet, köztük egy alapítvány létrehozására és feltőkésítésére vonatkozó javaslat is szerepelt. Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter pedig az „állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése” címén nyújtott be törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben már nemcsak az MNV próbálja meg eladni az állami vagyont. A kisebb tételeket, mint például az öröklés útján vagy a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemeket, az olyan ingóságokat, amelynek egyedi, nyilvántartási értéke nem haladja meg a 25 millió forintot, a frissen létrehozott MVH, vagyis Maradványvagyon-hasznosító Zrt. is értékesítheti.

„A kiárusítási folyamat a felsőoktatás 70 százalékát érintő – harminchárom - egyetemi alapítvány létrehozásával kezdődött, amelyhez hozzácsaptak 5 vagyonkezelő alapítványt. A folyamat lezárására egy évvel a következő választások előtt éppen most készül a parlament” - mondta Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár. Hozzáfűzte, az állami vagyon még megmaradt elemeinek értékesítése is ebbe a sorba illeszkedik. A kormány szándéka láthatóan a privatizáció felgyorsítása, hogy lehetőleg még a parlamenti kétharmad birtokában módja legyen magánkezekbe juttatni egy olyan jelentős állami vagyont, amely bizonyos számítások szerint a Mol- és a Richter-részvények miatt akár több ezermilliárd forint is lehet, ezzel akár meg is haladhatja a 2011-ben elvett 3000 milliárdnyi nyugdíjpénztári vagyon összegét is...

ITT OLVASHATÓ