BOD PÉTER ÁKOS: NYOMUK VAN A STADIONOKNAK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2021.04.26.

Az uniós átlaghoz képest nagyon keveset költ az állam oktatásra, szociális kiadásokra és egészségügyre, míg az így felszabadított összeget sport-, kulturális és egyházi beruházásokra, gazdasági területen államosításra fordítja. Bod Péter Ákos a Klubrádiónak azt mondta, hogy a 2009 és 2019 közti költések egyértelmű tendenciát vetítenek elő, amikben nyomuk van és a stadionoknak is.

Elemzésében az állami költések strukturális változásain mutatja be Bod Péter Ákos egykori jegybank elnök, milyen módon avatkozott be a kormány a politikai és társadalmi folyamatokba az elmúlt tíz évben.

A közgazdász úgy véli, hogy "a magyar állam meglehetősen terjedelmes". Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori rendszerváltó országok mindegyike sokat adóztat, és ennek megfelelően költései is nagyobbak. Ehhez társul az EU-tagállamok esetében az is, hogy kapnak uniós támogatásokat is. Ez a nemzeti össztermék 3-4 százalékával emeli meg a költések mértékét.

Milyen funkciókra költ a magyar állam?

A költésekről szóló adatok meghökkentő trendet mutatnak. Az összefoglaló adatokból kiderül, hogy egy évtized alatt a magyar közkiadások között mennyire visszaszorult a szociális ellátásra fordított állami pénzek aránya, jelentősen és tartósan csökkent az egészségügy részesedése, miközben megnőtt a rendfenntartási, a szabadidős és a gazdasági célú állami költekezés aránya.

Bod szerint az Európai Unió 27 tagállama közül a magyar állam költi a legkevesebbet szociális kiadásokra (nyugdíj, szociális ellátás, családtámogatás, munkanélküli ellátás), egészségügyre és oktatásra a GDP százalékos arányában. A magyar eset azért is különös, mert a 2019-ig tartó tízéves időszakban folyamatos csökkenés figyelhető meg.

Ehhez képest az EU-ban Magyarország költi a legtöbbet GDP százalékos arányban sportra, kultúrára és egyházra. Egész pontosan az európai átlag háromszorosát költjük ezekre. "Azt láthatjuk, hogy nyomuk van stadionoknak" – jegyezte meg ezzel kapcsolatban. Gazdasági célokra, vállalati támogatásokra, államosításra, és utóbbi következményeként az államosított szervezetek fenntartásáért is felelős bürokrácia fenntartására is nagy összeget költ a magyar állam, ami a közgazdász szerint furcsa, hiszen nem az lenne az állam feladata, hogy beavatkozzon a gazdaságba, hanem az, hogy a gazdaság működésének feltételeit biztosítsa.

A 2009 és 2019 közötti folyamatok adatai alapján elmondható, hogy egy folyamatosan aktivizálódó kormányzati rendszer működik nálunk, amely az állam szociális és egészségügyi szerepvállalásának visszametszése révén nyert többletforrásokból részben gazdasági intervencióit finanszírozza, részben pedig a sportcélú és rendvédelmi állami aktivitás anyagi támogatásával támasztja alá politikai preferenciáit – írta az mfor.hun megjelent elemzésében a közgazdász.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ