BÁRÁNDY PÉTER: A TÖRVÉNYTELENSÉGEK SVÉDASZTALÁT VALÓSÍTOTTA MEG A FIDESZ

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.04.21.

Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Lengyel László és Vörös Imre külön-külön, de hasonló gondolatok mentén jutott hasonló következtetésekre a jogállamiság és a demokrácia magyarországi újjáépítésének a kérdésében. Elképzelhető, hogy lesz egy közösen prezentált koncepció – mondta Bárándy Péter. A korábbi igazságügyi miniszter szerint kell majd egy „hajtószíj, ami átviszi a koncepciót a politikai térbe”, ez lehet akár a V21 is. „Eljött a muszáj ideje” – üzeni a Fidesz ellen közösen induló ellenzéki pártoknak, amelyeknek a közös minimum célkitűzése az alkotmányos állam létrehozása kell legyen. Új alkotmány kell, nem az alaptörvény módosítása. Az interjúban levezeti, hogy miért kell majd radikálisan és gyorsan lépni a választási győzelem után, vázolja az első, legszükségesebb lépéseket, amelyeket jogászoknak alaposan elő kell készíteniük. Figyelmeztet arra, hogy nem lehet vendetta, rendeleti kormányzás, s visszamenőleges hatály, de meggyőződése például, hogy „az alapítványi tulajdonátrendezés, a magáncégek államosítása, majd utána újabb privatizálása bizonyos büntető- és pénzügyi tilalomba ütközik”.

– Ipari méretekben zajlik az állami vagyon kimenekítése olyan közérdekűnek nevezett alapítványokba, amelyek felett bebetonozták a NER képviselőit, s az odacsatornázott vagyon „elveszítette közpénz jellegét”. Ennek kapcsán a HVG a minap találóan úgy fogalmazott, „Fülkeforradalom helyett jogállami forradalmat kell vívnia a mai ellenzéknek, ha a választást megnyerve valóban kormányozni akar”. Ön egyetért ezzel a megfogalmazással?

– 2010-ben nem fülkeforradalom volt, hanem lázadás. Ahogy kiválóan leírja Fleck Zoltán az ÉS-ben megjelent cikkében (Demokráciát!), vagy Vörös Imre – aki a leghamarabb fogalmazta ezt meg, már 2012-ben, a Jogelméleti Szemlében publikált, Tudósítás a jogállamiság határvidékeiről című írásában. Az alaptörvény kapcsán megjelent írásban ő már akkor megállapította, hogy az alaptörvény közjogilag tulajdonképpen érvénytelen, mivel a létrejötte tagadása volt mindennek, ami egy alkotmány létrehozatalához szükséges, akár csak formáljogilag is, de főként a demokráciatartalmát tekintve. Merthogy egy alkotmány megalkotásához szélesebb körű egyeztetés kell...

ITT OLVASHATÓ