Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.04.16.
A lengyel emberi jogi ombudsman – az országban megmaradt kevés számú független intézmény vezetőinek egyike – három hónapon belül köteles átadni a hivatalát, döntött a varsói alkotmánybíróság. Mint a Politico című amerikai portál európai kiadása írja, Adam Bodnar ötéves megbízatása tavaly szeptemberben lejárt, de a nacionalista koalíció Jog és Igazságosság – PiS – elnevezésű vezető pártja mindeddig nem tudott olyan utódjelöltet előterjeszteni, akinek a személyét elfogadta volna az ellenzéki többségű Szenátus.
Bodnar szálka a kormány szemében, mert rámutat a jogállamiság, a demokrácia és a sajtószabadság visszaszorulására, vagyis mindarra, ami rontja Varsó és az EU viszonyát – állapítja meg a Politico. Az ombudsman vizsgálta a rendőrség magatartását az új, megszigorított abortuszszabályok elleni nőtüntetések kapcsán, továbbá megkérdőjelezte azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák a politikusok, illetve a vallás bírálatát.
Az ombudsmani tisztség ellátásáról folyó vita nem csupán ennek a hivatalnak a betöltéséről szól, hanem arról is, hogy ki milyen befolyást gyakorol az emberi jogok értelmezésére – nyilatkozott Bodnar az egyik hírportálnak a Politico ismertetése szerint. Azt mondja, a civil társadalomnak most más utat kell találnia arra, hogy betöltse azt a légüres teret, ami az emberi jogok független ügyvivőjének a hiányából fakadhat.
Az amerikai portál kitér arra, hogy a lengyel alkotmánybíróság a kormányzó párt befolyása alatt áll, miután a testület számos bíráját a lengyel alkotmány megsértése árán választották ki. Az ombudsman elleni alkotmánybírósági eljárást a testület tagjaként az a Stanisław Piotrowicz vezette, aki korábban a PiS parlamenti képviselője, még korábban, a kommunista időkben pedig ügyész volt. A bíróság elutasította Bodnar azon indítványát, hogy Piotrowiczot elfogultság miatt, egy másik bírát pedig kinevezésének jogellenes volta miatt zárják ki az eljárásból.
A Politico emlékeztet arra, hogy Věra Jourová, a brüsszeli Bizottságnak az európai értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöke a múlt hónapban közölte: levelet írt a lengyel hatóságoknak Bodnar ügyében. Jourová szerint az ombudsmani hivatal az utolsó mentvárat jelenti Lengyelországban azok számára, akik ügyük tisztességes elbírálását óhajtják.
A Bodnar elleni lengyel alkotmánybírósági döntés ugyanazon a napon született meg, amikor az EU luxembourgi székhelyű legfőbb bírói fórumának a kijelölt főtanácsnoka közzétette elmarasztaló jogi szakvéleményét a lengyel legfelső bíróság két új kamarájáról. A főtanácsnok, a bolgár Evgeni Tancsev szerint a szóban forgó két kamara létrehozásának a módja sértheti az uniós jogot, és így nem tekinthető független és pártatlan ítélkező fórumnak. Megjegyzendő, hogy az Európai Bíróság előtt fekvő kérdések előzetes tanulmányozására, szakvélemény kiadására kijelölt főtanácsnok álláspontja hivatalosan nem köti ugyan az ítéletét később meghozó bírói testületet, de azt az esetek túlnyomó többségében figyelembe szokták venni a verdikt kimondásakor.
A Politico beszámolója felhívja a figyelmet arra, hogy a lengyel legfelső bíróságról szóló luxembourgi főtanácsnoki indítvány mellett egy magyar vonatkozású ügyben is született főtanácsnoki állásfoglalás. Ez utóbbiban a finn Priit Pikamäe azt szögezte le: ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi a Kúria, mint legfelső bírói fórum számára egy alacsonyabb fokú bíróság megakadályozását abban, hogy az kérdésekkel forduljon az Európai Bírósághoz. A konkrét ügyben a magyar hatóságok megpróbáltak elhallgattatni egy kormánykritikus bírát – írja a Politico. Nevezetesen Vasvári Csaba budapesti bíróról van szó, aki egyebek közt olyan kérdéssel fordult az EU legfőbb bírói fórumához, hogy rendben van-e az, ha az Országos Bírósági Hivatal vezetője – Orbán Viktor miniszterelnök közeli szövetségese – kiterjedt hatalommal rendelkezik a bíróságok fölött. A Kúria azt mondta ki, hogy Vasvári kérdésfeltevései jogellenesek voltak. Később a bírót fegyelmi eljárással fenyegették meg. A magyar kormány szerint ugyan e fegyelmire hivatalosan nem került sor, a bírálók szerint azonban önmagában a fenyegetés elrettentheti a bírákat a szókimondástól. Ebben az ügyben a finn főtanácsnok nem foglalt állást érdemben Vasvári kérdéseit illetően – csupán azt az álláspontját szögezte le, hogy a kérdésfeltevés, az Európai Bírósághoz fordulás megakadályozása ellentétes az uniós joggal.
Ha a tisztelt hallgató elviselte ezt a jogi szöveget, akkor talán képet kaphatott arról, milyen apró részletekben, nehézkesen és alacsony hatásfokkal őrölnek az unió malmai. De azért őrölnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.