A SZEGÉNY ORSZÁGOK SZEGÉNYEDNEK, A GAZDAGOK GAZDAGODNAK, MAGYARORSZÁG MARAD KÖZÉPEN

G7.HU
Szerzők: Fazekas Dóra, Kiss-Dobronyi Bence, Mihályi Dávid
2021.04.08.

Egyre többet hallani az országok klímavállalásairól, a különböző szektorok és a pénzügyi rendszer zöldítéséről, a szénalapú energiatermelés felszámolásának átmeneti kockázatairól, a vállalatok környezeti és társadalmi hatását és vállalatirányítását értékelő ESG-besorolásokról, a klímával és kibocsátásokkal kapcsolatos adatok közzétételéről. De joggal merül fel a kérdés, hogy a környezeti hatásokon túl mekkora lehet a klímaváltozás okozta gazdasági kár, amelynek elkerülése érdekében tesszük a felsorolt sürgető lépéseket.

Egyvalamiben egyetértés mutatkozik: a klímaváltozás várható hatása – globálisan – negatív lesz. A klímaváltozás egyrészt közvetlenül, másrészt közvetetten is hatással van a gazdasági folyamatokra. Közvetlenül például az átlagos hőmérsékletnövekedésen, vagy a szélsőséges időjárási események (villámárvizek vagy tartós szárazság) gyakoribbá válásán keresztül érhető tetten.

A melegedés hatására általában a munkavállalók és a mezőgazdaság termelékenysége csökken, mert a megszokotthoz képest „túl” meleg lesz (ezt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO tanulmányai (pdf) is kimutatták). Elemzések arra is rámutatnak, hogy a rövid távú termelékenységcsökkenés hosszú távon a kamatokra és az inflációra is hatással van. A szélsőséges időjárási jelenségek sűrűsödésével pedig többek között a biztosítótársaságok is számolnak.

Arról, hogy ezt a hatást, mennyire és hogyan lehet mérni, illetve előre megbecsülni, megoszlanak a vélemények. Kevesebb figyelem irányul ugyanakkor arra, hogy a bevezetőben feltett kérdést hogyan is értelmezzük. Attól függően, hogy mit értünk átlagos érték alatt, meglehetősen eltérő válaszokat kaphatunk. Az eltérő válaszok pedig befolyásolják, hogy mennyire tekintjük a klímaváltozást nemcsak fontos, hanem sürgető problémának...

ITT OLVASHATÓ