Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.04.09.
Magyar szakemeberek véleményét közölte a az újranyitásról a Washington Post, akik idő előttinek, és önkényesnek tartják a döntést a negatív rekordokat döntögető napi járványügyi adatok tükrében. A New York Times részletes portrét közölt az mRNS technológia úttörőjéről, Karikó Katalinról. A lap bemutatta a kutató amerikai pályafutását.
Orvosok megkérdőjelezik Magyarországon a kormány azon döntését, hogy feloldott néhány korlátozást, miközben csúcsszinten van a COVID-fertőzések és -halálozások száma – írja az AP amerikai hírügynökség, a Washington Post által is átvett jelentésében.
Az AP ismerteti Gulyás Gergely szavait, miszerint a kormány hetekkel ezelőtt úgy döntött, hogy az újranyitási intézkedéseket a beoltottak számának a függvényében rendelik el. Megszólaltat ugyanakkor olyanokat is, akik idő előttinek tartják a nyitást, és önkényesnek a meghatározott kritériumot, miközben magasra szökött az új fertőzések és elhalálozások száma. Idézi doktor Kunetz Zsombort, aki szerint a helyzet súlyosságát nem a beoltottság arányával kellene mérni, hanem azzal, hogy mennyire túlterheltek a kórházak és az intenzív osztályok. A kormány mérőszáma nincs összhangban a pillanatnyi járványhelyzettel – mondta Kunetz az AP-nek.
A tudósítás kitér arra, hogy a magyar orvosi kamara is idő előttinek minősítette a nyitásról hozott döntést, és óvta a lakosságot a hamis biztonságérzettől. Több orvos a járvány újabb fellángolásától tart. Doktor Komáromi Zoltán számára a két és fél milliós szám teljes meglepetést okozott, mert nincs olyan járványügyi szakkönyv, amely azt állítaná, hogy a lakosság negyedének a beoltottsága bármiféle epidemiológiai eredményhez vezetne. Komáromi, aki – mint az AP írja – az egyik ellenzéki párt egészségügyi szóvivője, azt állítja, hogy a kormányt politikai megfontolások vezették, nem a tudományos iránymutatások.
Amerikában sem egyszerű: Karikó Katalinról közölt portrét a New York Times
Karikó Katalinról rengeteg ismertetés, méltatás és több interjú jelent már meg a magyar médiában, mégis érdemes kitérni arra, hogy a New York Times terjedelmes cikkben mutatja be az amerikai olvasóknak a kutatónőt, aki – mint az írás címe fogalmaz – hozzásegítette a világot a koronavírus elleni védőpajzshoz.
A teljes életpályát áttekintő portré, amelyet Gina Kolata jegyez, új információkkal szolgálhat azoknak a magyaroknak, akikben talán az a leegyszerűsített kép alakulhatott ki, hogy a Magyarországon esélyekhez nem jutó szakember Amerikában próbált szerencsét, ahol diadalút várta. Az állítás első fele igaz, a második nem.
Részletesen olvashatunk a cikkben arról, hogy mennyire nehéz az Egyesült Államokban is hozzájutni olyan kutatások finanszírozásához, amelyek a közkeletű tudományos felfogástól eltérő megközelítéssel próbálkoznak. Karikó pályáját több évtizedes, folyamatos küzdelem kísérte azért, hogy legyen egy laboratórium, ahol a messenger RNS kutatásával foglalkozhat. A kutatónak jó pályázatot is kell tudnia írni, hogy fantáziát lásson a kutatási irányban az, akinek ehhez pénze van. És Karikó állítólag pályázatírásban sose volt különösebben jó. Viszont, ahogyan doktor Anthony Fauci, az Egyesült Államok fő infektológusa, a COVID elleni ottani küzdelem első számú szakértő irányítója mondta róla, jó értelemben vett megszállottsággal dolgozott az mRNS koncepcióján.
A most 66 éves Karikó Katalin végül doktor Drew Weissmannal közösen, a Pennsylvaniai Egyetemen folytatott kutatások során jutott el a koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséig. A messenger RNS koncepció azonban nem csak a COVID-19 ellen használható, hanem Fauci szerint egy sor más betegség – így akár az AIDS-et okozó HIV-vírus - leküzdéséhez is kulcsot adhat, nem beszélve a maláriáról, vagy akár az influenzáról.
Amikor a kutatással már eljutottak odáig, hogy bizonyítani tudták az mRNS hatásmechanizmus működőképességét, még nem értek célba, mert további finanszírozásra volt szükség a célirányos vakcinák kifejlesztéséhez. Sorra ütköztek a falakba, mígnem két biotechnlógiai vállalkozás, az amerikai Moderna és a németországi BioNTech felfigyelt rájuk. Ez utóbbival társult a Pfizer amerikai gyógyszergyártó óriás. Akkor még több különböző vírus – köztük például a Zika vírus – elleni oltóanyag kifejlesztésére összpontosítottak, de később aztán megjelent a koronavírus, amelynek immár két évtizede ismert fő jellemzője a nevezetes tüskefehérje, ami képessé teszi a vírust a sejtekbe történő behatolásra. Ez a tüskefehérje lett az mRNS-kutatás fő célpontja. Az alapos előkészítő kísérleteknek köszönhetően, amikor aztán a kínai tudósok megadták a COVID-19 géntérképét, a BionTechnél már mindössze néhány órába, a Modernánál két napba telt, mire megtervezték a vakcinát.
November 8-ikán érkezett az első jelzés a BioNTechtől arra, hogy a vakcina működik, erőteljes immunválaszt fejt ki. Az a bizonyos diadalmenet csak ezután kezdődött. Karikó Katalin esetében azzal a dőzsöléssel, hogy egymaga elfogyasztott egy egész doboz Goobers márkájú, csokoládéval leöntött mogyorót. Doktor Weissmann egy olasz étterembe vitte a családját, ahol még bort is fogyasztott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.