Szerző: RUTAI LILI
2021.03.02.
„Én mindig hezitálok aközött, hogy most vajon miért nem foglalkoznak velünk: azért, mert melegek vagyunk vagy azért mert ennyire szervezetlenség és káosz van.” – Ez az egy mondat, amit az örökbefogadásra váró Virág mond, tökéletesen leírja az egynemű párok gyerekvállalásának nehézségét Magyarországon.
Dér Asia és Haragonics Sára egész estés dokumentumfilmje két nő, Virág és Nóra családalapítását mutatja be a tervezéstől kezdve, a várakozáson át a beteljesülésig. Virág egykor parlamenti képviselő volt, élettársa, Nóra zenész. Ők ketten egy olyan országban akarnak gyereket vállalni, ahol az egynemű párok mind a politikusoktól, mind az utca emberétől számtalan sértést kapnak. Egy olyan országban, ahol nem fogadhatnak örökbe, és nem is házasodhatnak össze, ezért mindketten egyedülállóként jelentkeznek anyukának.
Az Anyáim története többek között szeretetről, családról, magyar politikáról, emigrációról szól. Őszinte, kendőzetlen, és megrázó.
Bemutatja egyrészt azt, hogy mennyire bonyolult hazánkban egy egynemű párnak az örökbefogadás folyamata – a 2020 decemberi Alaptörvény módosító tervezet („Az anya nő, az apa férfi.”) és a házasságon kívül örökbefogadást ellehetetlenítő friss kormányrendelet előtt is.
A film betekintést enged abba is, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az örökbefogadó szülők és a gyermek is. Megmutatja, hogy milyen nehéz “második anyának” lenni, visszanyomni az anyai ösztönöket egy szivárványcsaládban. És illusztrálja, hogy milyen félelmetes dolog Magyarországon homoszexuális párként roma kislányt nevelni.
De ezzel együtt bemutatja azt is, hogy miért éri meg mindez: a boldog pillanatokat, a közös vicceket, a fejlődést, a hatalmas mosolyt Melissa arcán, aki annyira alulfejletten került a párhoz, hogy a fogyatékosságot sem tudták nála kizárni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.