Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.03.26.
Az Európai Parlament álláspontja világos, ha a Bizottságnak kifogása van a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, fogalmazza meg egyértelműen, de ne akadályozza annak érvényesítését. Az EurActiv cikke szerint erről szól a tegnap megszavazott állásfoglalás, melynek értelmében akár bíróságra is citálhatják az Európai Bizottságot. A Bloomberg-jelentésből az is kiderül, hogy a világon jelenleg Magyarországon a legmagasabb a betegség elhalálozási rátája.
Az Európai Parlament tegnap elsöprő többséggel megszavazta azt az állásfoglalást, amelynek értelmében jogi útra terelheti a tavaly decemberben elfogadott új jogállamisági mechanizmus ügyét, ha a Bizottság, az EU központi végrehajtó intézménye legkésőbb június elsejéig nem tesz lépéseket a mechanizmus tényleges érvényesítése érdekében. A Bizottság mindeddig elmulasztotta összeállítani az érvényesítés mikéntjére vonatkozó iránymutatásokat, mégpedig arra hivatkozva, hogy Magyarország és Lengyelország megtámadta magát a mechanizmust létrehozó döntést az Európai Bíróság előtt, és a Bizottság be akarja várni az erről szóló ítéletet.
Mint az EurActiv brüsszeli uniós hírportál írja, a Parlament álláspontja szerint az uniós támogatások folyósítását jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmus érvényesítéséhez valójában nincs szükség semmiféle újabb iránymutatásokra, de ha a Bizottság ezt mégis szükségesnek tartja, akkor ne késlekedjék, mielőbb fogalmazza meg azokat, függetlenül attól, hogy a halasztó hatállyal nem bíró magyar és lengyel perindításnak mi lesz a kimenetele. Ha ezt júniusig nem teszi meg, akkor a mulasztás miatt a Parlament akár az Unió Bírósága elé citálhatja a Bizottságot. Ilyen intézményközi konfliktus „felettébb szokatlan” lenne az EU-ban – jegyzi meg az EurActiv.
Az, hogy a jogállamisági mechanizmus „beélesítésével” kivárják a magyar és a lengyel kifogások bírósági megítélését, az uniós tagországi csúcsvezetők kompromisszumos politikai döntése volt tavaly decemberben, annak érdekében, hogy Budapest és Varsó ne vétózza meg a következő hét évre szóló uniós költségvetést és a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást célzó ösztönző csomagot. A csúcsvezetők politikai kompromisszuma – és az ennek tiszteletben tartására vonatkozó bizottsági ígéret – azonban jogi értelemben nem köti a Bizottságot – emlékeztet a Parlament.
Az EurActiv érdeklődött a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál, hogy a magyar és lengyel kereset tárgyában mikor várható ítélet. Azt a ködös választ kapta, hogy erre nézve nincs szigorúan lefektetett szabály, és a bírósági szóvivői szolgálat nem kíván találgatásokba bocsátkozni.
Szigorítást javasolnak az orvosok, de a kormány lazítást tervez
További témák. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a világsajtó rengeteg beszámolója közül - az egymást gyorsan követő fejlemények miatt - most csak azt a Bloomberg-jelentést emelem ki, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a világon jelenleg Magyarországon a legmagasabb a betegség elhalálozási rátája. Az iskolák legkorábban április 12-én nyithatnak újra. Orvosok a kórházakra nehezedő terhek miatt szigorúbb lezárásokat javasoltak a kormánynak, de Gulyás Gergely kabinetminiszter a kormányzati tájékoztatón nem mutatta annak jelét, hogy meg kívánnák fogadni ezt a tanácsot – írta tegnap az amerikai üzleti hírügynökség.
A NATO feladata megvédeni a demokráciát
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki ebben a minőségében most tett először látogatást Európában, a háromnapos utat összegző nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy most minden korábbinál fontosabb a szövetségesek közötti együttműködés, és hogy a NATO-n belüli, illetve az Európai Unióval való viszony kulcsfontosságú a kihívások leküzdésében. Blinken szavait a Reuters beszámolója szerint sok európai tisztségviselő olyan mosolyoffenzívaként értékeli, amelynek célja az érdes Trump-években partvonalra szorított szövetségesek támogatásának a visszaszerzése. Egy másik, brüsszeli amerikai diplomaták előtt tartott beszédében a miniszter a következő kihívásokat emelte ki: Kína felemelkedése, a COVID-19, az éghajlatváltozás, az ismét nyomuló Oroszország, valamint a versenytársakkal szembeni amerikai technológiai előny megőrzése.
A Reuters emlékeztet arra is, hogy Blinken még szerdán tett egy olyan kijelentést, miszerint „néhány szövetségesünk rossza irányba tart”. Ez a megjegyzés a hírügynökség szerint – anélkül, hogy néven nevezné a címzetteket – Magyarországra, Lengyelországra és Törökországra vonatkozott, mint olyan országokra, ahol a demokrácia visszaszorulása tapasztalható.
A New York Times tudósításában is szerepel ugyanez az idézet a rossz úton járó szövetségesekről – kiegészítve azzal, hogy Blinken azt is megjegyezte: „a NATO-szövetségeseknek egyöntetűen fel kell emelniük a hangjukat, amikor országok olyan lépéseket tesznek, amelyek aláássák a demokráciát és az emberi jogokat”. A New York Times ugyanazt a megfejtést adja, amit a Reuters: az amerikai külügyminiszter Magyarországra, Lengyelországra és Törökországra utalt.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki ebben a minőségében most tett először látogatást Európában, a háromnapos utat összegző nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy most minden korábbinál fontosabb a szövetségesek közötti együttműködés, és hogy a NATO-n belüli, illetve az Európai Unióval való viszony kulcsfontosságú a kihívások leküzdésében. Blinken szavait a Reuters beszámolója szerint sok európai tisztségviselő olyan mosolyoffenzívaként értékeli, amelynek célja az érdes Trump-években partvonalra szorított szövetségesek támogatásának a visszaszerzése. Egy másik, brüsszeli amerikai diplomaták előtt tartott beszédében a miniszter a következő kihívásokat emelte ki: Kína felemelkedése, a COVID-19, az éghajlatváltozás, az ismét nyomuló Oroszország, valamint a versenytársakkal szembeni amerikai technológiai előny megőrzése.
A Reuters emlékeztet arra is, hogy Blinken még szerdán tett egy olyan kijelentést, miszerint „néhány szövetségesünk rossza irányba tart”. Ez a megjegyzés a hírügynökség szerint – anélkül, hogy néven nevezné a címzetteket – Magyarországra, Lengyelországra és Törökországra vonatkozott, mint olyan országokra, ahol a demokrácia visszaszorulása tapasztalható.
A New York Times tudósításában is szerepel ugyanez az idézet a rossz úton járó szövetségesekről – kiegészítve azzal, hogy Blinken azt is megjegyezte: „a NATO-szövetségeseknek egyöntetűen fel kell emelniük a hangjukat, amikor országok olyan lépéseket tesznek, amelyek aláássák a demokráciát és az emberi jogokat”. A New York Times ugyanazt a megfejtést adja, amit a Reuters: az amerikai külügyminiszter Magyarországra, Lengyelországra és Törökországra utalt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.