Szerző: Rezeda
2021.03.03.
Mert például milyen siker lenne az, ha mondjuk a kedves vezetőből akárhonnan hiányozna öt százalék, ki lenne akkor boldog, ő biztosan nem. Ellenben rengetegen nagyon. Ha öt százalék ment, akkor kilencvenöt maradt, és ezt így harsogva el is lehet adni diadalmi jelentésként, csak az nem örül ennek, akinek az ágytál a segge alatt marad. Mindebből kitetszik, ahogyan a nagy egész mindig elfödi az egyéni bajokat, a NER tehát ilyenekkel nem foglalkozik, pedig a lényeg abban van. Ha az öt, ha a kilencvenöt százalékot nézzük, akik fenyegetésre, egzisztenciális kényszerből meg még ki tudja miért maradtak, tragédiák rejlenek mind mögött.
Cáfoljanak meg, ha rosszul tudom, de én úgy emlékszem, hogy csudálatos egészségügyünk eddig is emberhiánnyal küzdött. No most, ha ebből kiveszek ötezerötszáz embert, ami tizenegyezer dolgos kéz, az csak hibádzik valahol. Nem épp ott, ahol a kedves vezető és nagyra becsült családja kúrálja magát, ha baj van, hanem a Józsiknál, Terkáknál, akik mindent elhisznek. A számolásmódszertan az, hogy óriási számokkal bombázzuk őket, milliárdokkal, ami a zsebükben maradt, és ők elájulnak a csirkeláb szopogatása közben, milyen jó is nekik. Ilyen sikerekben feredőzik az ország, amióta a NER és még hét nap. A népek pedig boldogan hiszik, míg meg nem halnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.