SOKAT KÖLT MAGÁRA A KORMÁNY – MINDENKIT ELŐZ A MAGYAR BÜROKRÁCIA

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2021.03.22.

Az Eurostat adatai szerint Orbán Viktoré Európa legdrágábban működő kormánya, az, amelyik egyre kevesebbet áldoz az egészségügyre.

Az elmúlt hónapokban, de különösen az elmúlt napokban sokak számára lett világos, hogy a kormány képtelen kezelni a koronavírus válság gazdasági, szociális és egészségügyi következményeit. Az állami működés funkciózavaraira egyszerre világított rá az oltási rendszer összeomlása, az egészségügyben bekövetkezett több ezres felmondás, illetve lezárás elrendelése körüli jogalkotási problémák. Pedig pénz, paripa bőségesen rendelkezésre áll, még nemzetközi összehasonlításban is. A felülről nyitott gazdaságvédelmi alap mellett ugyanis mozgósítható tartalékokkal is bőven rendelkezik a kabinet. Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, hogy Magyarországnak van a legdrágábban működő kormányzata: az EU 27-ek átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára – hivatalosan fogalmazva – az általános közösségi szolgáltatásokra, ez ugyanakkor idehaza 8,2 százalék volt. Hasonlóan magas számot – 7,9 százalékot költött – Finnország, míg a laboratóriumnak tekintett Ausztria 5,7 százalékot, a fejlettségben egyre inkább tőlünk elhúzó V4 országokban, pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára. A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem sem, az utóbbiban a GDP 1 százalékával kicsit elmaradtunk az uniós átlagtól (1,3), de a rendvédelemre költött 2,1 százalék sem rugaszkodik el az átlagtól. 

A 2019-es zárszámadási törvényben a kormány nem tért ki arra, hogy mitől ilyen drága magyar állam működése. Ráadásul a nem is közöltek részletes adatokat, hogy mire ment el ez a mintegy 3330 milliárd forint, csak arra térnek ki, hogy azért nőtt az előző évhez képest, mert feltőkésítettek állami cégeket és bért emeltek a közszférában. A magyar állam működési költsége mindig kirívóan magas volt. 2010-ben, a kormányváltás évében a GDP 9,3 százalékát falta fel a bürokrácia, a csúcsév a 2013-as 10,2 százalék volt – vagyis azóta még számottevően csökkent is a ráfordítás. 2010-ben Orbán Viktor és a Fidesz az erős, de kicsi (olcsó) állam ígéretével kampányolt, s az már megítélés kérdése, hogy ennek a vállalásnak melyik felét sikerült tíz év alatt teljesíteni...

ITT OLVASHATÓ