Szerző: Pénzügykutató Zrt.
2021.03.24.
2021.03.24.
Több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19 okozta járvány, és még nem látszik a vége.
2020-ban a pandémia előidézte keresleti és kínálati sokkok a második világháború óta nem tapasztalt visszaesést okoztak, különösen a fejlett országokban. A járvány hatására megszakadtak a nemzetközi termelési láncok, 10 százalékkal zuhant
az áruk és szolgáltatások globális kereskedelme.
A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a közép-kelet-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi, jóllehet a magyar kormány látszólag jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a kettős krízis leküzdésére. A nagymértékű visszaesésben a magyar gazdaság nyitottsága és a járműiparra koncentrálódó exportszerkezete mellett a nem kellően hatásos válságkezelés is szerepet játszott.
A magyar kormány – a „munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva – nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, és így nem ösztönözte kellően a gazdaság fő hajtómotorját jelentő fogyasztást. A hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági krízis leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta, hanem korábban eldöntött, illetve hatalmi vagy üzleti haszonszerzést szolgáló fejlesztéseket finanszírozott.
A válságkezelés eredményességét a magyar kormánynak az a tévesnek bizonyult feltevése is rontotta, hogy átváltás volna az egészség és a gazdaság védelme között. A tavaly őszi lezárások és az idén tavaszi szigorítások emiatt bekövetkezett késlekedése a Covid-halálozási
ráta tragikus megugrásához vezetett – anélkül, hogy érzékelhető gazdasági haszonnal járt volna.
A teljes sajtóanyag itt olvasható.
A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a közép-kelet-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi, jóllehet a magyar kormány látszólag jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a kettős krízis leküzdésére. A nagymértékű visszaesésben a magyar gazdaság nyitottsága és a járműiparra koncentrálódó exportszerkezete mellett a nem kellően hatásos válságkezelés is szerepet játszott.
A magyar kormány – a „munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva – nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, és így nem ösztönözte kellően a gazdaság fő hajtómotorját jelentő fogyasztást. A hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági krízis leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta, hanem korábban eldöntött, illetve hatalmi vagy üzleti haszonszerzést szolgáló fejlesztéseket finanszírozott.
A válságkezelés eredményességét a magyar kormánynak az a tévesnek bizonyult feltevése is rontotta, hogy átváltás volna az egészség és a gazdaság védelme között. A tavaly őszi lezárások és az idén tavaszi szigorítások emiatt bekövetkezett késlekedése a Covid-halálozási
ráta tragikus megugrásához vezetett – anélkül, hogy érzékelhető gazdasági haszonnal járt volna.
A teljes sajtóanyag itt olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.