Szerző: PuPu
2021.03.03.
Anya férfi, apa nő, csak úgy füstölt a lefolyócső, mikor a magyar Conchita Wirsli nagy megszorultságában lecsúszott rajta, hátizsákjában az anyaggal, mely általában vidámmá tette estéit, de jelen esetben csak élete megkeserítéséhez járult hozzá.
Viszont a feladatát teljesítette, megbízója számára egyértelműen kiderült, hogy a füstölő gatyaszár még azok számára sem kellemes, akik számára a gatyában tárolt koronaékszerek nem töltenek be pótolhatatlan identitásképző szerepet.
Ami fáj, az fáj.
A teszt elkésett, a Tévedhetetlen és Emberfeletti eltaktikázta magát.
Azt gondolta, hogy a Néppárt a már megszokott módon még néhány évig töketlenkedik, de nem számolt azzal, hogy akiknek rendszeresen a küszöbjére szart, azok egyszer elfelejtik produktumát kikerülni és fintorgás helyett belelépnek, ezért aztán megmérgesednek.
Tulajdonképpen számíthatott rá, amikor ellenfeleit hülye mamlaszoknak, anyjukat bárcabitorlónak, feleségüket lotyónak, gyermekeiket meg kis faxkalapoknak becézte, hogy előbb-utóbb elszakad a cérna, csak azzal nem számolt, hogy éppen most fog bekövetkezni ez az előbb.
Utóbb még majd megbánja persze, de ezt soha nem fogja beismerni a faluvégi magyar macsó archetípusa, a kocsma réme, a mazochista nők bálványa, a két lábon járó magyar polihisztor, a mi Leonardo da Pincsink...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.