Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.03.11.
Március 9-én, azaz öt nappal az első sms után újabb oltásra toborzó üzenet érkezett, ám a NEAK ezúttal már beleírta a szövegbe, hogy aki megkapta az oltást, annak „nincs tennivalója”.
Ez a két üzenet azt mutatta meg, hogy:
- Az az intézmény, amelynek az oltásra való behívók készítése a feladata (NEAK) nem tudja, hogy az egyik oltási terv szerinti csoportban (a 60 év alatti krónikus betegek között) adott időpontban kiket oltottak már be, holott a vakcinák beadását a háziorvosoknak regisztrálniuk kellett.
- Nem feltétlenül egyszeri hibáról van szó, hiszen a NEAK öt nap alatt nem tudta a két adatbázist összevonni, a második sms idézett mondata ugyanis ennek közvetett beismerése.
Ez az oltási fiaskó nehezen, vagy egyáltalán nem érthető (és a tisztánlátásunkat az sem segíti, hogy a NEAK az adatok kezelésével kapcsolatban feltett kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem válaszolt).
Így is nyilvánvaló azonban, hogy a tömeges vakcinálás megszervezéséhez szükséges információk nemhogy rendelkezésre állnak, de még egy informatikai rendszer is működik ezek kezelésére. Ez az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amelyet ráadásul az állami szervek aktívan használnak is a járványkezelésben.
Az EESZT-t az elmúlt években pont azért építették fel, hogy a betegellátásban keletkező adatok, dokumentumok könnyen kereshetők, és elérhetők legyenek, és a rendszer bizonyos elemei kiválóan működnek.
Ez tette lehetővé például azt, hogy a járvány első hullámában megszabadulhattunk a papír alapú receptektől, de a háziorvosok ma már itt írják meg a beutalókat is, és minden fontosabb egészségügyi dokumentum felkerül az EESZT-be, a röntgenleletektől a kórlapokon át a laborvizsgálatok eredményéig...
Ez az oltási fiaskó nehezen, vagy egyáltalán nem érthető (és a tisztánlátásunkat az sem segíti, hogy a NEAK az adatok kezelésével kapcsolatban feltett kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem válaszolt).
Így is nyilvánvaló azonban, hogy a tömeges vakcinálás megszervezéséhez szükséges információk nemhogy rendelkezésre állnak, de még egy informatikai rendszer is működik ezek kezelésére. Ez az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amelyet ráadásul az állami szervek aktívan használnak is a járványkezelésben.
Az EESZT-t az elmúlt években pont azért építették fel, hogy a betegellátásban keletkező adatok, dokumentumok könnyen kereshetők, és elérhetők legyenek, és a rendszer bizonyos elemei kiválóan működnek.
Ez tette lehetővé például azt, hogy a járvány első hullámában megszabadulhattunk a papír alapú receptektől, de a háziorvosok ma már itt írják meg a beutalókat is, és minden fontosabb egészségügyi dokumentum felkerül az EESZT-be, a röntgenleletektől a kórlapokon át a laborvizsgálatok eredményéig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.