Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2021.03.16.
2021.03.16.
A növekedési vágyakról.
Varga Mihály abból a tényből, hogy az unióban az elmúlt covidos évben 6,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, nálunk viszont csak 5,1 százalékkal, azt a következtetést szűrte le, hogy a magyar gazdaság ellenállóbb az uniós átlagnál. Értelmezése beleillik az Orbán-kormány évek óta folytatott sikerpropagandájába, amire kudarcos időkben és új parlamenti választásokhoz közeledve, egyre nagyobb szükség van.
Ám, ha elfogadjuk a pénzügyminiszter leegyszerűsített logikáját, akkor abból arra is következtethetünk, hogy Lengyelország, Románia, sőt, Bulgária is még erősebb és ellenállóbb gazdaságúak, mint az unió, hiszen annak átlagánál még kevésbé estek vissza, mint mi, vagyis az uniónál és nálunk is jobbak. Ha csak a puszta számokat önmagukban nézzük, akkor valóban erre a furcsa következtetésre juthatunk. De ha kicsit belenézünk a részletekbe, akkor kiderül, hogy másról van szó.
Nem Magyarország és az említett kelet-európai országok fölényéről, hanem arról, hogy az unió átlagát a közösségben jelentős súlyt képviselő, azon országok gyenge teljesítménye húzta le, ahol a gazdaságban a turizmusnak meghatározó szerepe van. Így Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália, Görögország, Málta, Horvátország – vagyis a Mediterráneum, s mellettük a főleg a téli turizmusban élenjáró Ausztria került bele ebbe a kritikus körbe. Ezekben az országokban 7-11 százalék közötti recesszió alakult ki, hozzájuk képest mi valóban kevesebbel úsztuk meg. Ám ez sajnos nem jelenti azt, hogy a válságban szerzett „uniós előnyünk” a jövőre nézve is kiterjeszthető volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.