Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.03.03.
Az Európai Bizottság megfontolja, hogy a vészhelyzetre tekintettel felgyorsítsa a COVID-19 elleni oltóanyagok engedélyezési folyamatát – jelenti a Reuters. A vészhelyzeti elbírálás eddig nem volt lehetséges az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA számára, és az unió csupán korlátozott körben ismerte el az ilyen gyorsított engedélyezést a nemzeti hatóságok részéről, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben kizárólag az engedélyező ország visel minden felelősséget a gyógyszer alkalmazásáért. Az EU-ban az engedélyezés üteme ezért elmarad az Egyesült Államokban, illetve az Egyesült Királyságban honos eljárás gyorsaságától. Most, hogy az uniós végrehajtó intézmény nyomás alá került, az merült fel, hogy az Unió és a tagországok megosztanák egymással a felelősséget, ha az EMA gyorsított eljárással ad ki vészhelyzeti engedélyt valamilyen koronavírus-vakcinára. „Készek vagyunk reflektálni a tagállamok véleményére, hogy valóban felgyorsítsuk az oltóanyag-engedélyezést” – közölte a brüsszeli Bizottság szóvivője. Uniós tisztségviselők szerint azonban félő, hogy a változtatás tovább emelné azoknak az arányát, akik haboznak beadatni maguknak egyes vakcinákat, holott az ilyen idegenkedés már most is meglehetősen magas egyes tagországokban. Ha ennek ellenére mégis bevezetik a gyorsított uniós engedélyezés lehetőségét, annak hátterében a Reuters szerint az áll, hogy több keleti tagállam, így Magyarország, Szlovákia és a Csehország vészhelyzeti engedélyt adott az orosz és a kínai oltóanyag alkalmazására.
Szlovákiában megosztotta a kormánykoalíciót a Szputnyik
Az AP amerikai hírügynökség ugyanakkor a Washington Post által is átvett tudósításában arról számol be, hogy a szlovák kormánykoalíciót megosztja az orosz Szputnyik vakcina kérdése. Az amerikai lapban közölt beszámolót olyan fotó illusztrálja, amelyen Igor Matovic kormányfő és Marek Krajcí egészségügyi miniszter a kassai repülőtéren fogadja az érkező orosz oltóanyagot – a megrendelt 2 millió dózisból az első 200 ezret. A beszerzésről titokban kötötték meg a magállapodást, úgy, hogy közben a koalíción belül erről nem volt egyetértés. Matovic utóbb közérdekre hivatkozott, és a utalt a járvány mostani szlovákiai fellángolására, amely az egyik legsúlyosabb Európában. Krajcí egészségügyi miniszter a kormányfő pártjához tartozik, és az ő jóváhagyása kifelé elég volt a beszerzéshez, de Ivan Korcok külügyminiszter egy másik, az AP által üzletbarátnak mondott, erőteljesen liberális koalíciós párt embere, aki kijelentette: konzultálni kíván az ország vezetésével, mert szerinte megfontolást érdemel az a nézet, miszerint Oroszország a vakcinát a Nyugat elleni hibrid hadviselésének az eszközeként használja. Korcok azt állította, hogy a Szputnyik oltóanyag megvásárlása kételyeket ébreszt Szlovákia nyugati elkötelezettségét illetően. Egy másik koalíciós párt vezetője, Veronika Remisova miniszterelnök-helyettes szintén úgy foglalt állást, hogy az európai szakhatóság engedélye nélkül nem lenne szabad alkalmazni az orosz oltóanyagot. Zuzana Caputova szlovák államfő – miután konzultált az országos gyógyszerfelügyelet vezetőjével, és ő kockázatosnak nevezte a Szputnyik vakcinát – maga is úgy nyilatkozott, hogy támogatja ugyan minden elérhető és biztonságos oltóanyag alkalmazását, de az orosz vakcina szerinte nem tartozik ezek közé. Matovicnak erre az volt az ellenérve, hogy a nyugati vakcina túl lassan érkezik, és az ország szerinte nincs abban a helyzetben, hogy kizárólag az európai megoldásra támaszkodjék. Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a tudósítás elkészültekor közel 7400 halálos áldozata volt a járványnak – lakosságarányosan tehát ebből a szempontból hasonló a helyzet a közel 10 milliós Magyarországon, a több mint 15 ezer elhalálozással.
A Politico amerikai portál európai kiadása szintén foglalkozik Szlovákia orosz vakcinabeszerzésével, de a rövid cikkben – átvéve a szlovák SME napilap értesülését – az áll, hogy Krajcí egészségügyi miniszter azt is közölte: a Szputnyik oltóanyagot ténylegesen nem fogják addig felhasználni, amíg nem kapnak arra jóváhagyást a nemzeti gyógyszerhatóságtól.
Fájdalomdíjat kell fizetnie Magyarországnak a menekültekkel való bánásmód miatt
Végül röviden megemlítem, hogy a hamburgi Die Welt beszámol arról: Magyarország az emberi jogok strasbourgi bíróságának ítélete értelmében fájdalomdíjat köteles fizetni egy menekültcsalád számára a röszkei tranzitzónában elszenvedett embertelen, megalázó és jogsértő bánásmód miatt. Az iráni-afgán családot, amely később Németországban lelt menedékre, három gyerekkel tartották a zónában, a feleség terhes volt. A hőségben nem volt szellőztetési lehetőség, a gyerekek számára nem biztosítottak mozgáslehetőséget, hiányos volt az egészségügyi és az élelmiszerellátás, a nőgyógyászati vizsgálatot pedig férfi őrök jelenlétében ejtették meg. Magyarország a három gyereknek egyenként 4500 eurót, mindkét szülőnek 6500 eurót, valamint a családnak további 5000 eurót fizet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.