ÉLET ÉS IRODALOM 2021/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.03.05.

P U B L I C I S Z T I K A

Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából 6.

Molnár Erzsébet: Húsvét közelg

Váncsa István: Mellékhatások

A világ első alagútja Mezopotámiában épült időszámításunk előtt 2180 és 2160 között, legalábbis a Britannica szerint, avval a céllal, hogy a királyi palotát az Eufrátesz túlpartján levő templommal összekösse. Hossza kilencszáz méter körüli volt, a folyó medre alatt vezetett át, megépítésének nehézségei pedig az emberi képzelőerő határain messze túlmutatnak. Gyakorlati hasznáról vagy értelméről nemigen beszélhetünk, hiszen a problémát hídépítéssel jóval egyszerűbben lehetett volna megoldani, arról nem is szólva, hogy a kompot már az ősember feltalálta. Más kérdés, hogy a született uralkodó tudatában ilyesfajta megfontolások fel se ködlenek.

Ő azért építtet alagutat a nappalija és a temploma közé, mert megteheti, és csak akkor, ha a beruházás kellőképp sokba kerül.

Kormányzó urunk számára az igazi szentély a stadion, joggal várhatja el tehát, hogy ne a profanum vulgus sűrűjén kelljen magát átverekednie akkor, amikor az ő saját katedrálisába igyekszik, hanem nyíljon meg számára egy csakugyan királyi út. A helikopter-leszállóhely, lévén olcsó és pórias megoldás, szóba se jöhet, a kozmodróm talán igen, de az a következő ciklusok valamelyikében esedékes...

Csepeli György: Váriné Szilágyi Ibolya
(1930–2021)

Ádám Péter: Politikai elit és korrupció Franciaországban

Sokáig úgy látszott, a közhatalommal való visszaélésként felfogott korrupció csak a fejlődő országokra meg Európa keleti végeire jellemző. Ezzel szemben a nyugat-európai országok nagy részét jó ideig a közerkölcs példaképének tartották, bár igazság szerint ezek sem teljesen mentesek a korrupciótól, amely egyik legszembeötlőbb tünete és fokmérője a modern képviseleti demokráciák válságának. Franciaország például tavaly már huszonharmadik lett a Transparency International által összeállított korrupcióérzékelési index listáján...

Gadó Gábor: Egy betegről

Kovács Zoltán: Helyreállt a rend

Bajomi-Lázár Péter: Karaktergyilkosságok

Majtényi Balázs: A kezdet és a vég
Kirekesztő populista nacionalizmus az Egyesült Királyságban és Magyarországon

A 2008-as gazdasági válságot követően világszerte különböző globális, regionális és helyi társadalmi folyamatok hatásai segítették a kirekesztő populista nacionalista mozgalmak térfoglalását. A következőkben a Brexit és a 2010 utáni magyar autoriter közjogi fordulat példáján keresztül írok a kirekesztő populista nacionalizmus veszélyeiről és a két jelenség összehasonlíthatóságáról. A két országban zajló folyamatok annak ellenére is párhuzamba állíthatók, hogy nyilvánvaló különbségek vannak egy autoriter állam (Magyarország) és egy alkotmányos demokrácia (az Egyesült Királyság) között...

Mázsár László: Lázadás a szovjethatalom ellen

Az obi ugorok által lakott terület a cári Oroszországban közigazgatásilag a tobolszki területi egységhez (губерния) tartozott. Az 1917-ben lezajlott októberi forradalom közvetlen hatása, a bekövetkezett társadalmi változások következményei az obi ugorok mindennapi életében csak egy évtizeddel később kezdtek tapintható módon megjelenni...

Borhi László: Sortűz a Ritz előtt
Nyilasterror Budapesten, 1944–1945

Benda László: Meddig bírja Burma?

Mannhardt András: A problémák toplistája

Hargitai Henrik: Marsra szállás

I N T E R J Ú

Galambos Ádám: Aki a kultúrában etikát is lát
Beszélgetés Matzon Ákossal

F E U I L L E T O N

Bacsó Béla: Nyom és történet
Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai

V I S S Z H A N G

Felcsuti Péter: Nem csak az analógiák sántítanak

P Á R A T L A N

TV: AKIKRE BÜSZKÉK

Huszár Ágnes: FENÉKEN BILLENTENI

(Tódor): BEKAMERÁZVA

msz: LESHATÁR

ICs: LOGIKA

Lázár György: ANTIKOMM

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ