Szerző: HARKAI PÉTER
2021.03.18.
Négy név van a hazai komolyzene világában, amit gyakorlatilag az egész világon ismernek: Bartók, Kodály, Solti és Kocsis. Ez utóbbi hagyatékának és életművének ápolását, emlékének méltó megőrzését igyekszik minden erejével a tehetségtelen középszer megakadályozni. Mind a kormány, mind a főváros partner ebben.
Siralmas és szégyenteljes, ami Kocsis Zoltán végakaratával ellentételesen zajlik a hagyatékát őrizni hivatott tervezett emlékház kapcsán. Már-már örkényi groteszk, ha nem lenne inkább sírnivaló, hogy mennyire nem tudnak felülemelkedni a pitiáner revansvágyon az ország arra hivatott döntéshozói. Kertész Imre emlékét szó szerint kilóra megvette a kormány, Eszterházy Péterét – mintha háború dúlna - időben külföldre menekítették. Hogy mi lesz s főként mi nem lesz Kocsis Zoltánéval, arról a világhírű művész özvegye, Tóth Erika nyilatkozott a Hírklikknek.
- Ön három hete egy több mint keserű posztot jelentetett meg a közösségi oldalán. Ennek a lényege az volt, hogy az eddigi tárgyalások, biztatások, ígéretek ellenére nem kívánja sem a kormány, sem a főváros felkarolni Kocsis Zoltán végakaratát, illetve négy éve változatlan állapotú sírhelyét méltó kegyhelyként az utókorra hagyni. Akkor nem kívánt nyilatkozni – most mégis miért gondolta meg magát?
- Akkor még bíztam abban, hogy a nyilvánosság elé tárt vészkiáltás hatására az évek óta halogatott ígéretek mégis beváltásra kerülnek, Zoltán végrendelete szerint emlékház lesz a volt otthonunkból, ahol a hagyatéka látogatható lesz tisztelői előtt, valamint pályájához méltó sírhelyet is kap. Ám azóta sem történt semmi, és úgy érzem hogy most már nincs vesztenivalónk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.