2021. február 24., szerda

„KIVÉTELT VAGY MÉRLEGELÉST NEM TŰRŐEN” – AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HAT ÉVES DÖNTÉSHOZATALA A PAKSI TITOKTÖRVÉNYRŐL

MÉRCE
Szerző: EGRES DOROTTYA
2021.02.24.


2015. március 3-án fogadta el az Országgyűlés a Paks II projekttel összefüggő adatok harminc évre történő titkosítását leíró úgynevezett Projekttörvényt. A paksi titoktörvénynek is nevezett Projekttörvény 5. §-a magában foglalja, hogy azok az adatok, melyek nyilvánosságra hozatala közérdekű adatigénylés során nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene, keletkezésüktől számítva harminc évre titkosíthatók.

A képviselők egynegyede az Alkotmánybírósághoz fordult a passzus kapcsán, utólagos normakontrollt indítványozva. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a paksi beruházással összefüggő „műszaki és üzleti adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének harminc évig tartó korlátozása nemzetbiztonsági okokból összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével.

Az indítványt benyújtó képviselők úgy fogalmaztak, hogy a titkosítás „kivételt vagy mérlegelést nem tűrően” vonatkozik az adatokra.

Azt szerették volna elérni, hogy az Alkotmánybíróság közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogán minősítse alaptörvény-ellenesnek a rendelkezést, valamint a kihirdetésre visszamenőlegesen is semmisítsék meg az ítéleteket. Így lehetősége lett volna minden magyar állampolgárnak közérdekű adatként megismernie a paksi bővítéssel kapcsolatos információkat. Úgy vélték továbbá, hogy a támadott passzus ellentmond a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló úgynevezett Aarhusi Egyezménynek is.

A rendelkezést nem kizárólag az országgyűlési képviselők illették kritikával. Öt civil szervezet úgynevezett amicus curiae levél formájában tolmácsolta érveit az Alkotmánybíróságnak. Az Átlátszó, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International úgy fogalmaztak, hogy a támadott törvényi rendelkezés nem felel meg az alapjogok korlátozásával szemben támasztott szükségességi-arányossági tesztnek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.