Szerző: NAGY JÓZSEF
2021.02.24.
Van kétszáznegyvenhatmillió-százharmincegyezer forintjuk?
Momentán nincs. De az állam ennél sokkal többel tartozik nekünk. Ezzel együtt nem kívánjuk, hogy a mi munkavállalóinkat is úgy kezeljék, mint az évi ötszázmillió forintig járulékmentességet élvező focistákat. Mint mindig, most is ki akarjuk fizetni a NAV-hátralékunkat. Kezdettől példamutatóan működtünk, 2010-ig egyetlen fillér köztartozásunk sem volt, de amint ez a mostani társaság kormányra került, jogsértően elorozta az egyházi státuszunkat, elzárt a személyi jövedelemadók egy százalékától, az egyházi pályázatoktól, a kiegészítő támogatásoktól. Folyamatosan perelünk, mi mást tehetnénk. Legutóbb 2017-ben ítélt meg hárommillió eurót, akkori árfolyamon 935 millió forintot az Emberi Jogok Európai Bírósága, első dolgunk volt lenullázni az adóhatóság felé fennálló mínuszunkat. Sanyargattatásban telnek az évek, belekeseredik az ember. Nyilván ez is a cél: elvenni a kedvünket attól, hogy létezzünk, tegyünk az emberekért. Ugyanis mi nem magunkra költjük a pénzt, hanem az állam által el nem végzett feladatokat átvállalva szegényeken segítünk.
Mennyi az éves kiadásuk?
Úgy ötmilliárd forint, amiből kettőt a magyar állam elvesz, illetve nem ad oda.
A különbözetet mivel hidalják át?
Hadigazdálkodással.
Mindig ott fizetünk, ahol a leginkább szorít a kapca.
Úgy vagyunk, mint a ma már a lakosság negyven százalékát kitevő szegény háztartások: vagy a számlákat rendezzük, vagy eszünk. Nálunk a kórházunk az első az alapvető gyógyszerekkel és kötszerekkel, valamint az iskoláink, ahol, ha törik, ha szakad, előteremtjük a napi háromszori étkeztetés fedezetét. Állandó alkudozásban állunk: adóhatósággal, gázművekkel, közművekkel, mindenkivel. Néha szép szóval csikarunk ki engedményt, néha pedig erővel, mint tavaly, amikor kivonultunk gázórákat védeni, és idén áprilisig tartó moratóriumot harcoltunk ki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.