EGY ÉV A KORONAVÍRUSSAL: MIRE JUTOTTUNK, ÉS HOGYAN TOVÁBB?

QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2021.02.01.

Közel egy éve, 2020. január 28-án jelent meg a Qubit első részletes koronavírus-cikke, amelyben a kínai Vuhanban felbukkant kórokozó legfontosabb jellemzőit és az akkori járványhelyzetet foglaltuk össze. Mit tudtunk akkor, mit tudunk ma, és mit hoz a jövő? Aki válaszol: Müller Viktor egyetemi docens, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese, vírusos fertőzésekkel, járványok modellezésével, az immunrendszer és a kórokozók evolúciójával foglalkozó biológus.

Tavaly január végén a koronavírusról kirajzolódó kép sok szempontból a 2002-2003 közötti SARS- járvány kórokozójáéra, a SARS-CoV-éra hasonlított. Ekkor a korai kínai adatok alapján úgy tűnt, hogy a fertőzöttek többségénél súlyos tüdőgyulladás alakul ki, és a megbetegedés 4-14 százalékuknál halálos kimenetelű lehet. A hibahatár lefedte a SARS közel 9-10 százalékos halálozási rátáját. Február elején az Imperial College London modellező csoportja Neil Ferguson epidemiológus vezetésével 1 százalék körülre becsülte a halálozást a fertőzöttek körében. Március 20-án a Lancetben közzétett tanulmányukban megállapították, hogy Kínában a fertőzöttek körében hozzávetőleg 0,66 százalék lehetett az életkorra átlagolt halálozási ráta, és feltártál a ma már közismert jelentős életkori eltérését is.

Kínai és nemzetközi szakemberek 2020 januárjában rengeteg fontos információt derítettek ki az akkor még 2019-nCoV-ként ismert SARS-CoV-2 vírusról. Ezek közül kétségtelenül a legfontosabb a vírus RNS genomjának feltárása volt, ami lehetővé tette a kórokozó működésének megértését, rokonsági kapcsolatainak feltárását és a lenyűgöző hatásosságú mRNS-oltások és más vakcinák kifejlesztését...

ITT OLVASHATÓ