Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2021.01.25.
Plafon híján
A magyar rendszerben sem járulékplafon, sem nyugdíjplafon nincs, ez Farkas András szerint súlyosan veszélyezteti a rendszer finanszírozhatóságát már ebben az évtizedben. A járulékfizetési plafon 2013-as eltörlése óta – és nyugdíjplafon hiányában – a nagyon magas keresetű dolgozók nyugdíjvárománya az egekbe szökik, így egy szűk csoport több milliós nyugdíjainak kifizetése drámai túlterhelést okozhat abban a nyugdíjrendszerben, amelyben pillanatnyilag hozzávetőleg hetvenezer ember továbbra is havi 50 ezer forintnál kisebb nyugdíjból kénytelen megélni.
A nyugdíjszakértő szerint nem véletlen, hogy az európai nyugdíjrendszerek majdnem mindegyikében érvényesül a járulékfizetési felső határ, éppen azért, mert a jogalkotók megítélése szerint az állami nyugdíjrendszernek nem feladata a teljes munkajövedelem pótlása, erről az egyénnek és munkáltatójának kell gondoskodnia.
Járulékplafon híján pillanatnyilag vonzó persze az az 50-60 milliárd forintos nagyságrendű bevételi többletforrás a magyar nyugdíjkassza számára, amelyet a magas keresetű dolgozók teljes jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulék jelent, de ennek ára túlságosan magasnak bizonyulhat már a közeli jövőben is.
A nyugdíjszakértő amondó, ha nincs is járulékplafon, a nyugdíjplafon bevezetése akkor is megfontolásra érdemes megoldás lehet, noha ennek politikai kockázata feltehetően nagyobb, mint a járulékfizetési felső határ visszavezetése. Jelenleg a magas nyugdíjvárományok kialakulását semmi sem fogja vissza, hiszen a járulékfizetésnek nincs felső határa, a nyugdíjnak nincs maximális mértéke és a nyugdíjszámítás során alkalmazott degresszió a mai kereseti viszonyokhoz képest komolytalan...
A magyar rendszerben sem járulékplafon, sem nyugdíjplafon nincs, ez Farkas András szerint súlyosan veszélyezteti a rendszer finanszírozhatóságát már ebben az évtizedben. A járulékfizetési plafon 2013-as eltörlése óta – és nyugdíjplafon hiányában – a nagyon magas keresetű dolgozók nyugdíjvárománya az egekbe szökik, így egy szűk csoport több milliós nyugdíjainak kifizetése drámai túlterhelést okozhat abban a nyugdíjrendszerben, amelyben pillanatnyilag hozzávetőleg hetvenezer ember továbbra is havi 50 ezer forintnál kisebb nyugdíjból kénytelen megélni.
A nyugdíjszakértő szerint nem véletlen, hogy az európai nyugdíjrendszerek majdnem mindegyikében érvényesül a járulékfizetési felső határ, éppen azért, mert a jogalkotók megítélése szerint az állami nyugdíjrendszernek nem feladata a teljes munkajövedelem pótlása, erről az egyénnek és munkáltatójának kell gondoskodnia.
Járulékplafon híján pillanatnyilag vonzó persze az az 50-60 milliárd forintos nagyságrendű bevételi többletforrás a magyar nyugdíjkassza számára, amelyet a magas keresetű dolgozók teljes jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulék jelent, de ennek ára túlságosan magasnak bizonyulhat már a közeli jövőben is.
A nyugdíjszakértő amondó, ha nincs is járulékplafon, a nyugdíjplafon bevezetése akkor is megfontolásra érdemes megoldás lehet, noha ennek politikai kockázata feltehetően nagyobb, mint a járulékfizetési felső határ visszavezetése. Jelenleg a magas nyugdíjvárományok kialakulását semmi sem fogja vissza, hiszen a járulékfizetésnek nincs felső határa, a nyugdíjnak nincs maximális mértéke és a nyugdíjszámítás során alkalmazott degresszió a mai kereseti viszonyokhoz képest komolytalan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.