Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.01.07.
Tegnap példátlan jelenetek szemtanúja lehetett a világ, amikor trumpista tüntetők betörtek az amerikai törvényhozás épületébe, a Capitoliumba, megszállták a tanácskozótermeket, és megakadályozták az elnökválasztás eredményének hitelesítését. Mike Pence alelnököt közben egy hátsó ajtón kellett kimenekíteni, négy ember meghalt, és a Nemzeti Gárdának kellett az épületet visszafoglalnia. A „példátlan jelenet” többnyire olcsó zsurnalizmus, de most valóban ez a helyzet: emberemlékezet óta nem volt arra példa, hogy Amerikában békés és civilizált hatalomátadás helyett káosz és erőszak uralkodjon. Donald Trump sok tekintetben szokatlan elnök volt, bár november 3-ig, az elveszített választás napjáig ez inkább stíluskérdés maradt.
Az elmúlt két hónap azonban valóban új minőséget jelent – mégpedig szégyenleteset – az elnökség történetében. Minden demokrácia stabilitásának leglényegesebb biztosítéka a választást követő zökkenőmentes hatalomátadás, az az elvárás, hogy a vesztes vezető adja át a hatalmat utódjának cirkusz, erőszak és trükközés nélkül. Olyan országokban szokott ez az elv sérülni, amiket maga Trump nevezett kegyetlen szókimondással „shithole countries”-nak: a harmadik világ botladozó demokráciáiban, de semmiképpen sem a megszakítatlan demokratikus hagyományára joggal büszke Egyesült Államokban.
2021 elején Washington klasszikusan fenséges középületeiben olyasmi zajlik, ami kísértetiesen emlékeztet afrikai és dél-amerikai államok zaklatott vezetőváltásaira.
Nézzük, mi csúszott félre az elmúlt hetekben a hatalomátadási folyamatban, és hogyan jutott el Trump odáig, hogy már nemcsak a demokrata érzelmű publicisták vádolhatják diktatórikus ösztönökkel, mint az előző négy évben, hanem kijelenthető: az elnök megszegte az alapvető demokratikus normákat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.