Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.17.
Timothy Garton Ash úgy látja, hogy Angela Merkel közelgő távoztával a német történelem egyik igen jó korszaka ér véget, még akkor is, ha a kancellár azért nem mindent csinált jól. Az Oxfordi Egyetem politológus-történésze idesorolja, hogy a politikus igen óvatosan viszonyult az EU megreformálásához, nem igazán szállt szembe a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetéssel, illetve nem készítette fel Németországot a digitális, valamint a környezetvédelem szempontjából fenntartható jövőre
Ezzel együtt megtestesíti a legjobb Németországot, amellyel a világnak valaha is dolga volt. A szakember hozzátette, hogy ha a kereszténydemokraták a szeptemberi választások után a zöldekkel lépnek szövetségre, akkor keményebbre vált Berlin politikája Kínával, illetve az európai autokráciákkal. Ebből a szempontból a koalíció összetétele többet számít majd, mint az, hogy milyen tulajdonságokat tud majd felmutatni az új miniszterelnök.
A lap hozzáteszi, hogy a jobboldaliság, de az ország is válaszúthoz érkezett. Az új pártelnök a kereszténydemokrácia liberálisabb szárnyához tartozik és mindig is Merkel hűséges híve volt. De ha nem tud javítani a koronaválság kezelése miatt visszaesett népszerűségén, akkor lehet, hogy a CSU elnökének kell átengednie a kormányfői tisztet. Söder, aki menekülthullám során még a távozó kancellár éles bírálója volt, annak nagy támogatója lett az egészségügyi válság óta. Ritka kivételként csaknem annyira közkedvelt, mint Merkel és kenterbe veri Laschetet.
FT
A lap úgy véli, hogy Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU vezére, ami 1957-ben a legnagyobb győzelmet hozta Adenauernek: csak semmi kísérletezés. Egyébiránt ő volt Merkel favoritja, és azt a tisztességes közepet képviseli, ami négyszer is sikerhez juttatta a kancellárt. Ám hiába futott be, továbbra is fontos kérdések tisztázatlanok, mint a szeptember végi választás, mint a párt jövőbeli irányvonala kapcsán.
Először is nem lehet biztosra venni, hogy őt jelölik kormányfőnek. Elképzelhető, hogy Söder beelőzi. Vagy akár Spahn, az egészségügyi tárca vezetője is. Ő a szombati erőpróbán Laschet mellett tört lándzsát, de úgy hírlik, hogy a továbbiakat illetően személyes törekvései vannak. Ráadásul ő és bajor vezető is jól szerepelt a vírus elleni kampányban, ami Laschetről nem mondható el.
További gond, hogy a kereszténydemokraták ugyan most jól állnak a közvélemény kutatásokban, de egyre nehezebben tudják megőrizni szavazóbázisukat. Részben csak azért lehetnek még mindig a kormányrúdnál, mert a szociáldemokraták még náluk is jobban visszaestek, ezért ragaszkodtak a nagy koalícióhoz. Ráadásul a párt megosztott az ügyben, együttműködjön-e helyi szinten a szélsőjobbos AfD-vel. Akik most Laschetre voksoltak, azok úgy számolnak, hogy a középutasság továbbra is elég lesz a győzelemhez. Ám a kancellár asszony nélkül a pártnak kemény döntéseket kell hoznia a jövőről.
Spiegel
Az Európai Unió ugyan továbbra is vallja a közös értékeket, de azért vannak változások, így például már nehéz eldönteni, hogy Magyarország és Lengyelország változatlanul demokratikus-e, vagy inkább már tekintélyelvű rendszernek kell tekinteni. A CDU-CSU pedig még arra sem képes, hogy megváljon a Fidesztől, együttműködik azzal Strasbourgban. Ezt a volt német kancellár mondta, akinek most jelenik meg közös könyve egy neves történésszel, korábbi életrazjírójával, „Az utolsó esély – miért kell egy új világrend” címmel.
Schröder bevallja: el nem tudta volna képzelni, hogy egy amerikai elnök a Kapitólium ostromára uszítson, hogy ne kelljen távoznia a Fehér Házból. A történtek túlmentek azon, amit egy civilizált társadalom még el tud viselni. Ugyanakkor arra számít, hogy Biden is kitart az Amerika mindenekelőtt-jelszó mellett, mert ez a vonal már Obama alatt beindult. A hangvétel ugyan most barátságosabbra vált és megoldódik egy-két vita, de a transz-atlanti viszony már sosem lesz olyan, mint korábban. Trump azonban csak azt verte szét, amit úgysem lehetett megmenteni.
Ezért a szociáldemokrata politikus úgy ítéli meg, hogy mai formájában fel kell oszlatni a NATO-t, újra kell alkotni annak politikai felépítéményét. Európának az USA-Kína-Oroszország-háromszögben kell megtalálnia a maga helyét, de ehhez meg kell reformálni az EU-t, ami feltételezi a többségi döntések bevezetését és ütőképes közös hadsereget kell létrehozni.
Schröder, akit a Rosznyeft igazgatósági tagjaként az Északi-áramlat egyik szószólója, és akit ezért nem ritkán oroszbarátsággal vádolnak meg, most kijelentette, hogy Moszkva több ízben is megszegte a nemzetközi jogot. Így a Krím megszállásával, bár itt szerinte abból kell kiindulni, hogy ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor Szevasztopol hadikikötője a Nyugat érdekövezetébe került volna.
Hozzáfűzte, hogy a Kreml megsértette a jogot akkor is, amikor hackertámadást intézett pl. a Bundestag ellen. Ám mint kifejtette, ezzel együtt más lapra tartozik az oroszokhoz fűződő viszony. Hiszen Németország azt Egyesült Államokkal sem módosította kapcsolatait, amikor kiderült, hogy az lehallgatta Merkel mobilját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.