Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.29.
Washington Post/AP
Az unió belügyi biztosa arra figyelmeztette az Orbán-kormányt, miután a Frontex bejelentette távozását az országból, hogy változtassa meg bevándorlási politikáját és tartsa tiszteletben a migránsok jogait. Az EU Határvédelmi Ügynöksége azért szánta rá magát a példátlan lépésre, mert Magyarország nem tesz eleget az Európai Bíróság decemberi ítéletének. Ylva Johansson hangsúlyozta, hogy minden menekültnek alapvető joga menedékért folyamodni, és azt védeni kell. Ezért elvárja, a magyar vezetés a jövőben engedélyezze, hogy az érintettek magyar területen adhassák be a kérelmet.
Arra is kitért, hogy a Frontex nem segíthet az érkezők feltartóztatásában, ha a magyar fél figyelmen kívül hagyja a migránsok alapjogait, illetve a közösségi szabályokat. Az ügynökség idáig 20 emberrel, valamint megfigyelő járművekkel és más eszközökkel működött közre a határtérség ellenőrzésében. Egyben nyomon követte az embercsempészek mozgását is a nyugat-balkáni fő menekülő útvonalon.
A fejleményre Kovács Zoltán úgy reagált, hogy a Frontex eddig sem sok vizet zavart, de úgy néz ki, hogy Brüsszel még azt a keveset is el akarja venni. Ám mint twitterezte, Magyarország nem fog engedni a migrációbarát erőknek, továbbra is védi a magyar népet, az ország, valamint Európa határait.
Süddeutsche Zeitung
A Frontex azért függeszti fel magyarországi tevékenységét, mert nem akarja kitenni magát a vádnak, hogy becsukja a szemét a törvénytelen kitoloncolások láttán. Mindenesetre a szervezet szóvivője azt közölte, hogy csak akkor tudnak sikeresen dolgozni a határvédelmen, ha tevékenységük összhangban áll az uniós jogszabályokkal.
Ugyanakkor hogy a Bizottság illetékes biztosa üdvözölte az ügynökség bejelentését, az arra utal, hogy Johansson nagyobb hitelt ad az egész problémát felvető Magyar Helsinki Bizottságnak, mint jobboldali-nemzeti Orbán-kabinetnek. A civil szervezet nevében Léderer András felhívta a figyelmet, hogy az illegális kitoloncolások nem titokban, hanem teljesen nyíltan zajlanak. Ugyanakkor a lap sem hagyja szó nélkül Kovács Zoltán szokásos durva megnyilvánulását.
A magyar gyakorlat kiváltotta az UNHCR éles bírálatát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága fél, hogy a magyarok iskolát teremtenek, így a migránsokat másutt is erővel teszik át a határon. Miközben egy év alatt majdnem negyedével csökkent az Európába érkező menekültek száma: tavaly már csak 95 ezren jöttek.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár rámutat, hogy több európai ország erővel rakja át a határain kívülre a migránsokat, azaz módszeresen tapodja lábbal a jogot, ám ezt nem szabad tudomásul venni. Mellesleg pedig a földrész szégyellheti magát a gyakorlatért. A görögök visszakényszerítik a csónakokat Törökországba, a horvátok szó szerint embereket vernek vissza Boszniába, de a menekültjogot nem szabad hatályon kívül helyezni. Erre a járvány épp oly kevéssé szolgál mentségül, mint a táborokban uralkodó állapotok.
Ha az EU legalább valamennyire hiteles szeretne maradni a világ szemében, saját területén pedig ki akar állni a jogállam mellett, akkor az ilyen eseteket nem szabad elfogadni az érintett országok részéről. Jogvédők Magyarországon 2016 óta több tízezer olyan ügyet regisztráltak, amikor az illegális bevándorlókat simán áttették Szerbiába és azok nem terjeszthettek elő menekültkérelmet. Ily módon legfőbb ideje, hogy a Frontex leállítja ottani működését. Úgy néz ki, hogy van némi foganatja a nyomásnak a civil társadalom és EP-képviselők részéről.
FAZ
A magyar külügyminiszter több tiszteletet követel Amerikától. Szijjártó Péter reméli, hogy a kétoldalú kapcsolatok az új washingtoni kormányzattal is olyan jók maradnak, mint Trump alatt, kritikára azonban nem tart igényt. Szerinte a bírálat arról tanúskodik, hogy a másik fél nem bízik eléggé Magyarországban. A lap emlékeztet arra, hogy a jobboldali-nemzeti Orbán Viktor kifejezetten jó viszonyt ápolt a leváltott elnökkel. A külügyek gazdája ugyanakkor élesen támadta Bident, és annak fiát kapcsolatba hozta egy ukrán korrupciós üggyel. Ám kijelentését azóta sem bánta meg.
A magyar külügyminiszter több tiszteletet követel Amerikától. Szijjártó Péter reméli, hogy a kétoldalú kapcsolatok az új washingtoni kormányzattal is olyan jók maradnak, mint Trump alatt, kritikára azonban nem tart igényt. Szerinte a bírálat arról tanúskodik, hogy a másik fél nem bízik eléggé Magyarországban. A lap emlékeztet arra, hogy a jobboldali-nemzeti Orbán Viktor kifejezetten jó viszonyt ápolt a leváltott elnökkel. A külügyek gazdája ugyanakkor élesen támadta Bident, és annak fiát kapcsolatba hozta egy ukrán korrupciós üggyel. Ám kijelentését azóta sem bánta meg.
FAZ
Budapest és Prága Kelet felé fordul és kínai, illetve orosz vakcinát kíván engedélyeztetni, miközben az EU-t bírálja, mondván, hogy az nem gondoskodik elég oltóanyagról. A magyar kormány nevében Gulyás Gergely kifogásolta, hogy Brüsszel kerékkötő a tömeges oltás megszervezésében, ezért az ország pótlólagos forrásokra szorul. Ám sem az orosz, sem a kínai készítmények nem kapták meg még az uniós gyógyszerhatóság jóváhagyását.
Orbán már novemberben arról beszélt a közrádióban, hogy az ellenanyag kapcsán nem alakulhat ki új kelet-nyugati hidegháború. Esetében ez beleillik a keleti nyitás politikájába, mivel csökkenteni szeretné az ország függését az uniótól. Az injekciók megvétele körüli nehézségek láttán most igazolva érezheti magát. Hiszen a hónap közepén meglehetős keménységgel odanyilatkozott, hogy az EU ne magyarázatokkal, hanem oltóanyaggal szolgáljon.
Egyébiránt a magyar fél nem csupán a Szputnyik V-ről, hanem jelentős gázszállításokról is megegyezett az oroszokkal, akik utóbbi kötelezettségüket könnyebben teljesítik, mint az előbbit. Hiszen úgy hírlik, hogy gondok vannak a szer gyártása körül. Die Welt
Most már a Szputnyik V is azok között a szerek között van, amelyek beszerzését Európa komolyan fontolgatja, miután a földrész igencsak lemaradt az oltások beadásában. De hát nincs elég oltóanyag. Az illetékes gyógyszerészeti hatóság jelenleg 50 gyártóval tárgyal, és közülük 23-mal már a konkrét szállítási időpontok meghatározásáig jutottak. Persze hogy az oroszok majd kihúzzák a csávából, arra pl. Németország nemigen számíthat, mert az még nem jutott túl a kipróbálás 3. szakaszán, azaz még nem bizonyosodott be, hogy megfelel a nemzetközi előírásoknak.
Az orosz illetékesek mindenesetre már megadták a szükségengedélyt, viszont attól még ódzkodnak a potenciális fő vásárlók, mint India és Brazília. Magyarország kezdetben szóvátette, hogy az oroszoknál nincs elég kapacitás az előállításra, de azután az ország megint csak külön utat választott és jóváhagyta a Szputnyik V-t, miután Orbán bírálta az EU totojázását. Persze egy nem egészen 10 milliós állam reménykedhet az orosz segítségben, de Németország és a többi nagy európai nemzet aligha.
Hiszen a szerből odahaza hivatalos adatok szerint csupán 7 millió embert tudnának beoltani, de ennél csak jóval kevesebben kapták meg az utóbbi két hónapban. Pedig itt saját fejlesztésről van szó. Viszont adatokat két hete nem közölnek. Európának azonban így is jól jönne az orosz segítség, ha Moszkva képes volna felfuttatni a termelést. De előbb a már érvényes külföldi megrendeléseket kell teljesítenie, még akkor is, ha a végén az EU mégiscsak bejelentkezik. Azonban úgy néz ki, hogy az unió már megint elkésik.
Budapest és Prága Kelet felé fordul és kínai, illetve orosz vakcinát kíván engedélyeztetni, miközben az EU-t bírálja, mondván, hogy az nem gondoskodik elég oltóanyagról. A magyar kormány nevében Gulyás Gergely kifogásolta, hogy Brüsszel kerékkötő a tömeges oltás megszervezésében, ezért az ország pótlólagos forrásokra szorul. Ám sem az orosz, sem a kínai készítmények nem kapták meg még az uniós gyógyszerhatóság jóváhagyását.
Orbán már novemberben arról beszélt a közrádióban, hogy az ellenanyag kapcsán nem alakulhat ki új kelet-nyugati hidegháború. Esetében ez beleillik a keleti nyitás politikájába, mivel csökkenteni szeretné az ország függését az uniótól. Az injekciók megvétele körüli nehézségek láttán most igazolva érezheti magát. Hiszen a hónap közepén meglehetős keménységgel odanyilatkozott, hogy az EU ne magyarázatokkal, hanem oltóanyaggal szolgáljon.
Egyébiránt a magyar fél nem csupán a Szputnyik V-ről, hanem jelentős gázszállításokról is megegyezett az oroszokkal, akik utóbbi kötelezettségüket könnyebben teljesítik, mint az előbbit. Hiszen úgy hírlik, hogy gondok vannak a szer gyártása körül. Die Welt
Most már a Szputnyik V is azok között a szerek között van, amelyek beszerzését Európa komolyan fontolgatja, miután a földrész igencsak lemaradt az oltások beadásában. De hát nincs elég oltóanyag. Az illetékes gyógyszerészeti hatóság jelenleg 50 gyártóval tárgyal, és közülük 23-mal már a konkrét szállítási időpontok meghatározásáig jutottak. Persze hogy az oroszok majd kihúzzák a csávából, arra pl. Németország nemigen számíthat, mert az még nem jutott túl a kipróbálás 3. szakaszán, azaz még nem bizonyosodott be, hogy megfelel a nemzetközi előírásoknak.
Az orosz illetékesek mindenesetre már megadták a szükségengedélyt, viszont attól még ódzkodnak a potenciális fő vásárlók, mint India és Brazília. Magyarország kezdetben szóvátette, hogy az oroszoknál nincs elég kapacitás az előállításra, de azután az ország megint csak külön utat választott és jóváhagyta a Szputnyik V-t, miután Orbán bírálta az EU totojázását. Persze egy nem egészen 10 milliós állam reménykedhet az orosz segítségben, de Németország és a többi nagy európai nemzet aligha.
Hiszen a szerből odahaza hivatalos adatok szerint csupán 7 millió embert tudnának beoltani, de ennél csak jóval kevesebben kapták meg az utóbbi két hónapban. Pedig itt saját fejlesztésről van szó. Viszont adatokat két hete nem közölnek. Európának azonban így is jól jönne az orosz segítség, ha Moszkva képes volna felfuttatni a termelést. De előbb a már érvényes külföldi megrendeléseket kell teljesítenie, még akkor is, ha a végén az EU mégiscsak bejelentkezik. Azonban úgy néz ki, hogy az unió már megint elkésik.
Libération
A vezércikk szerint oltás-ügyben Európa számára nyomasztóak a számok: a briteknél már a felnőtt lakosság több mint 10 százalékának adták be a szert, míg az EU-ban csak 2 százaléknál tartanak. Igaz, Nagy-Britannia júliusban leadta a rendelését, míg Brüsszel csak novemberben. Az unió azt mondja, most kell új gyártósorokat létrehozni, új szerződéseket aláírni és kikényszeríteni az együttműködést e szörnyű válság győztesei és vesztesei között.
Mindez igaz középtávon, ám jelenleg, amikor új, halálos mutánsok söpörnek végig a kontinensen, félő, hogy a következő három hónap rettenetes lesz. A szervezetnek azonban ki kell tartania, mert a tekintélye odalenne, ha szétesne a szolidaritás. Az első jelek máris nyugtalanítóak: Magyarország az oroszokkal kötött egyezséget, a németek külön megállapodást akarnak több gyártóval. Ez azonban csak az előjáték lehet a készletekért megvívandó háborúhoz.
A földrész nem tudja fokozódó feszültségek esetén megnyerni ezt a harcot, hanem csak akkor, ha gyors és megfelelő megoldásokat talál, szükség esetén a megszokott kereteken kívül. Franciaországnak ezt kell szorgalmaznia.
A vezércikk szerint oltás-ügyben Európa számára nyomasztóak a számok: a briteknél már a felnőtt lakosság több mint 10 százalékának adták be a szert, míg az EU-ban csak 2 százaléknál tartanak. Igaz, Nagy-Britannia júliusban leadta a rendelését, míg Brüsszel csak novemberben. Az unió azt mondja, most kell új gyártósorokat létrehozni, új szerződéseket aláírni és kikényszeríteni az együttműködést e szörnyű válság győztesei és vesztesei között.
Mindez igaz középtávon, ám jelenleg, amikor új, halálos mutánsok söpörnek végig a kontinensen, félő, hogy a következő három hónap rettenetes lesz. A szervezetnek azonban ki kell tartania, mert a tekintélye odalenne, ha szétesne a szolidaritás. Az első jelek máris nyugtalanítóak: Magyarország az oroszokkal kötött egyezséget, a németek külön megállapodást akarnak több gyártóval. Ez azonban csak az előjáték lehet a készletekért megvívandó háborúhoz.
A földrész nem tudja fokozódó feszültségek esetén megnyerni ezt a harcot, hanem csak akkor, ha gyors és megfelelő megoldásokat talál, szükség esetén a megszokott kereteken kívül. Franciaországnak ezt kell szorgalmaznia.
Washington Post
Esély nincs a járvány megállítására, amíg nem kapja meg minden ország az oltóanyagot, csakhogy itt szegényebb államok alighanem megint a rövidebbet húzzák – mutat rá Fareed Zakaria, aki negyedszázaddal ezelőtt megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát. Mint rámutat: senki se ringassa magát illúziókban, mert a dolgok jelenlegi állása alapján esély sincs a világméretű nyájimmunitás elérésére. Közben pedig a vírus él és virul, és főleg mutálódik. Úgy hogy egyes helyeken még évek múlva is újabb és újabb hullám jelentkezik majd, ezért a kormányoknak ismét el kell rendelniük a zárlatot, hacsak nem akarnak számtalan halottat.
A fő gond az, hogy miként osztják el a vakcinát a világban, ám ezt leginkább a pénz szabja meg. A leggazdagabb országok sokkal nagyobb mennyiséget vettek, mint amennyire ténylegesen szükségük van. Ugyanakkor Afrikában egy sor helyen a kísérletre használják a lakosságot, ám a Szahara alatti övezetben jóformán nincs állam, amelynek érdemi adag jutott volna. Egy tanulmány azt jósolja, hogy 2024-ig nem fogják beoltani az embereket a fejlődő világ jó részén. Azaz szabad a pálya kórokozónak.
És itt nem csupán a közegészségügyről van szó. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara hívta fel a figyelmet arra, hogy ha az oltás nem terjed ki az egész földkerekségre, akkor az 1,5-9,2 billió dolláros gazdasági okoz, mert a gazdaságok oly mértékben összekapcsolódtak. Ezért ha egyes helyeken leülnek, akkor azt a többi is jócskán megérzi. Egy másik elemzés ugyanakkor arra jutott, hogy ha a tehetős kormányok segítik az ellenszer beszerzését a 3. világ számára, akkor az erre fordított összeg az ötszörösét hozza vissza számukra a gazdasági kihatás folytán.
Ám úgy néz ki, hogy mégis erősödik a vakcina nacionalizmus. Az persze nem kifogásolható, hogy a jómódú államok először a saját népüknek akadnak védettséget. Ám van mód az elosztás ésszerű megszervezésére, és akkor a betegség gyorsabban szorul vissza. Ehhez már megfelelő keretet jelent a Covax. Az új amerikai vezetés pedig bizonyíthatja, hogy képes összehozni a nemzeteket a közös cél érdekében, segít előteremteni hozzá az anyagi alapokat és így hozzájárul a legsúlyosabb világprobléma megoldásához.
Esély nincs a járvány megállítására, amíg nem kapja meg minden ország az oltóanyagot, csakhogy itt szegényebb államok alighanem megint a rövidebbet húzzák – mutat rá Fareed Zakaria, aki negyedszázaddal ezelőtt megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát. Mint rámutat: senki se ringassa magát illúziókban, mert a dolgok jelenlegi állása alapján esély sincs a világméretű nyájimmunitás elérésére. Közben pedig a vírus él és virul, és főleg mutálódik. Úgy hogy egyes helyeken még évek múlva is újabb és újabb hullám jelentkezik majd, ezért a kormányoknak ismét el kell rendelniük a zárlatot, hacsak nem akarnak számtalan halottat.
A fő gond az, hogy miként osztják el a vakcinát a világban, ám ezt leginkább a pénz szabja meg. A leggazdagabb országok sokkal nagyobb mennyiséget vettek, mint amennyire ténylegesen szükségük van. Ugyanakkor Afrikában egy sor helyen a kísérletre használják a lakosságot, ám a Szahara alatti övezetben jóformán nincs állam, amelynek érdemi adag jutott volna. Egy tanulmány azt jósolja, hogy 2024-ig nem fogják beoltani az embereket a fejlődő világ jó részén. Azaz szabad a pálya kórokozónak.
És itt nem csupán a közegészségügyről van szó. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara hívta fel a figyelmet arra, hogy ha az oltás nem terjed ki az egész földkerekségre, akkor az 1,5-9,2 billió dolláros gazdasági okoz, mert a gazdaságok oly mértékben összekapcsolódtak. Ezért ha egyes helyeken leülnek, akkor azt a többi is jócskán megérzi. Egy másik elemzés ugyanakkor arra jutott, hogy ha a tehetős kormányok segítik az ellenszer beszerzését a 3. világ számára, akkor az erre fordított összeg az ötszörösét hozza vissza számukra a gazdasági kihatás folytán.
Ám úgy néz ki, hogy mégis erősödik a vakcina nacionalizmus. Az persze nem kifogásolható, hogy a jómódú államok először a saját népüknek akadnak védettséget. Ám van mód az elosztás ésszerű megszervezésére, és akkor a betegség gyorsabban szorul vissza. Ehhez már megfelelő keretet jelent a Covax. Az új amerikai vezetés pedig bizonyíthatja, hogy képes összehozni a nemzeteket a közös cél érdekében, segít előteremteni hozzá az anyagi alapokat és így hozzájárul a legsúlyosabb világprobléma megoldásához.
Bloomberg
Amerikában sokkal több a vírushalott, mint Európában, ám az EU elfuserálta a saját vakcina politikáját. És erre akár még rá is mehet az unió. Hiszen nincs elég szer, miközben az emberek a tévén azt látják, hogy másutt javában zajlik az oltás. Az öreg földrészen viszont áprilisig nemigen lehet előrelépésre számítani ezen a területen. Márpedig itt a közösség tekintélyéről van szó. Hiszen a beszerzést Brüsszel intézte és ha kudarcot vall az emberemlékezet óta legsúlyosabb válságban, akkor nem tudja igazolni létjogosultságát.
Azon felül a tagok rájöhetnek, hogy simán figyelmen kívül hagyhatják az uniót a legfontosabb kérdésekben. Magyarország máris orosz vakcinát rendelt, habár az még nem kapta meg az európai jóváhagyást. Be lehet perelni a gyártókat, de a következmény az lesz, hogy azok hátrébb sorolják az integrációt a megrendelők sorában. A vége pedig az lehet, hogy az európaiak úgy érzik: vezetőik cserbenhagyták őket és hiába volt a hónapokon át tartó zárlat, cserében a tömegek nem sokat kaptak. Most minden a lendületen múlik, ám azt nem sok országban lehet tapasztalni.
Amerikában sokkal több a vírushalott, mint Európában, ám az EU elfuserálta a saját vakcina politikáját. És erre akár még rá is mehet az unió. Hiszen nincs elég szer, miközben az emberek a tévén azt látják, hogy másutt javában zajlik az oltás. Az öreg földrészen viszont áprilisig nemigen lehet előrelépésre számítani ezen a területen. Márpedig itt a közösség tekintélyéről van szó. Hiszen a beszerzést Brüsszel intézte és ha kudarcot vall az emberemlékezet óta legsúlyosabb válságban, akkor nem tudja igazolni létjogosultságát.
Azon felül a tagok rájöhetnek, hogy simán figyelmen kívül hagyhatják az uniót a legfontosabb kérdésekben. Magyarország máris orosz vakcinát rendelt, habár az még nem kapta meg az európai jóváhagyást. Be lehet perelni a gyártókat, de a következmény az lesz, hogy azok hátrébb sorolják az integrációt a megrendelők sorában. A vége pedig az lehet, hogy az európaiak úgy érzik: vezetőik cserbenhagyták őket és hiába volt a hónapokon át tartó zárlat, cserében a tömegek nem sokat kaptak. Most minden a lendületen múlik, ám azt nem sok országban lehet tapasztalni.
Tages-Anzeiger
Milliárdos hitelek, befektetők és most még jön a Fudan Egyetem is – Magyarország egyre inkább fontos fordítókorong lesz Peking számára Európában. A tanintézet előbb több tízezer maszkot küldött Budapestre, hogy segítse a ragály elleni harcot, hamarosan pedig megnyitja ottani részlegét. Az egyik legjobb kínai egyetemről van szó, vagy legalábbis az volt, ám alapszabályából nemrégiben törölték az akadémiai függetlenséget és az iskola elkötelezte a KKP „hazafias „útmutatása mellett.
Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, az kiderült tavaly áprilisban, amikor az egyetem közzétette, hogy megjelentetés előtt ellenőrizni kell a Covid-19 eredetével foglalkozó tanulmányokat. A bejegyzést később törölték a honlapról. Ugyanakkor a campus-on díszhely illeti meg Mao szobrát. A diktátor milliókat záratott be, végeztetett ki, vagy rendelt agymosásnak alá, egyszerűen tönkretette az ország tudományos életét.
Orbán az illiberális demokrácia híveként egyre inkább a kínai kommunisták táskahordozójaként lép fel az EU-ban, diplomatái Brüsszelben megkontrázzák vagy felvizezik a Pekinget bíráló nyilatkozatokat. Ellenben a független kutatással szemben kőkeményen jár el, lásd a CEU kipaterolását. A mintául szolgáló egyetem túl liberális, túl kritikus és túl Európa-barát volt a szemében. Arról nem beszélve, hogy Soros már jó ideje a kedvenc ellenségének számít.
Magyarországon öt Konfuciusz-tanszék működik ezek a bírálók szerint valójában propaganda és kémközpontok a Kínai Népköztársaság számára. Az új selyemút-kezdeményezés keretében fontos szerep jut a magyar kormánynak, hogy Peking nagyhatalom lehessen.
Frankfurter Rundschau
Orbán Viktor nyomdokain halad a szlovén kormányfő, amikor magyar mintára alakítja át országát, ami azt jelenti, hogy egyre jobban szorítja vissza a demokráciát. Most pl. annak örül veszettül, hogy a kisebbik koalíciós partner javaslatára új vezető kerül az ország legfontosabb televíziójának élére. Merthogy Jansa hónapok óta kampányt folytatott a tévé ellen, mondván, hogy az hazugságokat terjeszt. A twitteren útnak indított gyalázkodásai már megszólalásra késztették az Európa Tanácsot, valamint az Európai Műsorsugárzók Szövetségét, de nem sok eredménnyel.
Éppen a sajtóra gyakorolt nyomás volt az egyik fő ok, hogy korábbi szövetségese, Erjavec szembefordult vele és bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben. Merthogy a hatalom egyre inkább orbanizálja az országot. Szlovénia fű alatt fokozottan számolja fel a hatalmi ágak önállóságát. ahogy azt a magyar vezető is csinálja – mondja egy szakértő. Ő is igyekszik átvenni az ellenőrzést az állami intézmények fölött, bizalmasait ülteti mindenhová, amit csak tetéz a Balkánon szokásos urambátyám-rendszer.
Ugyanakkor Fidesz-közeli magyar üzletemberek megvettek több fontos szlovén sajtóorgánumot, amiért Ljubljana megágyaz a magyar tőkének. Jansa odahaza nem győz kirohanni ellenfelei ellen, Brüsszelben viszont – Orbánnal ellentétben – feltűnő hallgatásba burkolózik. Novemberben ugyan a jogállami vitában lándzsát tört Budapest, illetve Varsó mellett, ám a Néppárton belül még nem okozott semmiféle galibát.
Mindezt persze azzal is összefügg, hogy az EU-nak a ragály miatt kisebb gondja is nagyobb annál, mi van Szlovéniában. De ezen felül Jansa meghúzza magát az uniós rendezvényeken. Egyébiránt a következő félévtől az ország lesz az unió következő soros elnöke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.