Szerző: KATONA HAJNALKA
2021.01.24.
Bár sokszor felmerül, hogy a tehetősebbek arányaiban is nagyobb részben járuljanak hozzá az adókon keresztül az állami bevételekhez, ezt még ma is sokan ellenzik. Nem kell messzire menni, Magyarországon is egykulcsos a jövedelemadó. Bizonyos esetekben – ahogy azt időről időre láthatjuk például az Egyesült Államokban – még adókedvezményeket is kapnak a vagyonosabbak, azzal az indoklással, hogy a náluk maradó többletpénz segítségével felpörgetik a gazdaságot és munkahelyeket teremtenek.
David Hope és Julian Limberg most adatokkal támasztották alá, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét.
Azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a gazdaságra, ha adókedvezményeket kapnak a gazdagok. Ezt a témát már korábban is kutatták mások, de az ő elemzésük sok ponton újdonságot jelent a korábbiakhoz képest.
Leggyakrabban a jövedelemadót szokták vizsgálni a kutatók, esetleg még a vagyonadót vagy az örökösödési adót. Hope-ék viszont egy olyan módszert használtak, amely együttesen vizsgálja a legtöbb adónemet, és minden esetben jelzi, ha az adott évben bármilyen olyan adócsökkentés volt, ami a gazdagoknak kedvezett. Tizennyolc fejlett országot vizsgáltak 1965 és 2015 között, fél évszázadon keresztül.
Ráadásul a hagyományos korrelációelemzésen is túlmutat a módszerünk, azt nézték meg ugyanis, hogy azonos módon működő országok között, ahol az adókedvezmény előtt azonosak voltak a trendek, létrejön-e változás, miután ezek közül az egyikben bevezetik az adókedvezményt. Ennek a hatását megnézték a munkanélküliségre, a GDP-re és az egyenlőtlenségekre is.
Az eredményeik azt mutatják, hogy
semmilyen hatással nincs a GDP-re az, hogy a gazdagok kevesebbek adóznak...
Leggyakrabban a jövedelemadót szokták vizsgálni a kutatók, esetleg még a vagyonadót vagy az örökösödési adót. Hope-ék viszont egy olyan módszert használtak, amely együttesen vizsgálja a legtöbb adónemet, és minden esetben jelzi, ha az adott évben bármilyen olyan adócsökkentés volt, ami a gazdagoknak kedvezett. Tizennyolc fejlett országot vizsgáltak 1965 és 2015 között, fél évszázadon keresztül.
Ráadásul a hagyományos korrelációelemzésen is túlmutat a módszerünk, azt nézték meg ugyanis, hogy azonos módon működő országok között, ahol az adókedvezmény előtt azonosak voltak a trendek, létrejön-e változás, miután ezek közül az egyikben bevezetik az adókedvezményt. Ennek a hatását megnézték a munkanélküliségre, a GDP-re és az egyenlőtlenségekre is.
Az eredményeik azt mutatják, hogy
semmilyen hatással nincs a GDP-re az, hogy a gazdagok kevesebbek adóznak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.