MÁR NEM LEHETNEK ILLÚZIÓINK: A DOLGOZÓK KISZOLGÁLTATOTTSÁGA RENDSZERSZINTŰ PROBLÉMA MAGYARORSZÁGON

MÉRCE
Szerző: CSÓTI CSABA
2021.01.14.

Tapasztalom, hogy a szakszervezetek ma nem jelenítik meg azt a markáns erőt, amit néhányan, kissé talán romantikus elképzelés alapján, a 19-20. század munkásmozgalmi örökségeként, elvárnának tőlük. A szakszervezeti kérdések iránt érdeklődő fiatalabbak számára egy konföderáció, amilyen a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is, az „elmúlt 30 év” egyik intézményi reprezentánsa.

Ez pedig önmagában is kritika tárgyává tesz „minket”, a szövetség közösségét és persze engem is, mint az éppen aktuális elnököt. E kritikai szemlélet persze indokolt, ahogyan sok más, az 1989/90. évi rendszerváltás óta létrejött intézmény esetében is indokolt a megkérdőjelezés, hiszen 30 év alatt felnőtt néhány nemzedék, amely tagjai csak kívülről nézhették, nézhetik ezeket az intézményeket.

„Nem játszunk szakszervezetesdit”, hangzott el 2020-ban a magyar külügyminiszter szájából. Ez igencsak elevenébe vágott szövetségünknek, mely a hazai szakszervezeti konföderációk közül – öt van összesen, „plusz” a Hetedik Szövetség, melynek sajátos szerepéről a Mérce is többször megemlékezett – csak a közszolgáltatásban dolgozó szakszervezeteket fogja össze. Úgy is mondhatnám, ha nem tudnám, hogy ez is csak „politikai termék”, hogy ez a mondat nekünk volt címezve.

De vajon ellepték-e tüntető közszolgálati dolgozók a külügyminiszter kijelentése után a budapesti – és a vidéki nagyvárosok – utcáit 2020-ban, hogy tiltakozzanak a heccelődő kijelentés miatt? Megszervezete-e például a SZEF a tömeges fellépést e mondat miatt? Láttuk, hogy nem, még ha a tiltakozó nyilatkozatok kiadásra is kerültek. Nem lepték el az utcákat a SZEF tagszervezeteiben tagsággal rendelkezők sem, és persze nem mozdult meg „a nép” sem. Pedig „bezzeg Franciaországban”, „bezzeg Olaszországban”, bezzeg Németországban” stb. Tudjuk jól, hiszen néhány perc erejéig mindenki látja a tévében vagy az interneten, hogy „bezzeg” máshol. „Bezzeg” máshol kimennek az emberek a jogaikat megvédeni.

Csakhogy a munkavállalókat nem csak sértő, hanem nekik/nekünk konkrét károkat okozó munkaadói intézkedések és eljárások (elbocsátás, alacsonyan tartott bérek, részfoglalkoztatási trükkök stb.) esetében sem történt tömeges tiltakozás 2020-ban. Én azt hiszem, hogy ez sokkal nagyobb probléma...

ITT OLVASHATÓ